Levéltári Szemle, 64. (2014)
Levéltári Szemle, 64. (2014) 4. szám - Műhelymunkák - VÖLGYESI ZOLTÁN: Az első világháború gazdasági hatásai és a magyar hadigazdaság
Az első világh áború gazdasági hatásai és a magyar hadigazdaság 37 és személyes forrásokra alapozva mutatja be (többek közt irodalmi részleteken, level ezéseken, memoárokon keresztül) , ugyanakkor a levéltári iratok, dokumentumok felt ű- nően háttérbe szorulnak a munkában. A felhasznált források alkalmasak lehetnek a k orabeli vélemények, nézetek és ideológiák bemutatására, de a társadalmi jelenségek és folyamatok elemzését nem pótolják. Ne m tűnik számomra megalapozottnak a szerz ő- nek a levéltári források hiányosságára utaló megjegyzése („a levéltári források szűkö ssége megakadályozta az alaposabb vizsgálódást”) , sem azon véleménye, hogy legfe ljebb csak a külföldi és a vidéki archívumokból le het számítani érdekes iratok előker ü- lésére, ellenben nem valószín ű síthető, hogy „Budapesten új, az összképet lényegesen módosító levéltári források bukkannának fel”. 9 Ezzel szemben tapasztalatom és ism ereteim szerin t több nagy fővárosi archívum, Budapest F őváros Levéltár a , a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára és a Hadtörténelmi Lev éltár is nagy mennyiségű, jelentős részben még feltáratlan, értékes iratanyagot őriz a háború gazdasági és társ adalmi vonatkozásairól. Sokkal inkább a feldolgozatlan irato k nagy tömege okozhat problémát a háborús időszak kutatásában, mintsem a fo r rások hiánya. 10 A hadigazdaság kiépítése és a német minta A Nagy Háború szokatlan és addig elképzelhetetlen feladatok elé állította a két tábort, a központi hatalmakat és az antant országait. A hadviselők kezdetben az új típusú h á- ború anyagigényével sem számoltak kellő mértékben. A háb o rúra katonailag leginkább felkészült német hadvezetést is meglepte, hogy a hadseregnek már 1914 októberére k ifogyott a lőszerkészlete. 11 A hátországba n a katonai mozgósítás óriási munkaerőhiányt okozott, ráadásul Néme tország és a Monarchia már 1915 – 19 16ban súlyos gazdasági helyzetbe került az antant tengeri blokádja miatt. Jóformán csak egymással kereske dhettek, mert elvágták őket a külső nyersanyag- é s élelmiszerforrásoktól. Oroszorszá gban a Dard a nellák blokádja és a rossz belföldi szállítás miatt éhínséggel fenyegetett az élelmiszerhiány, s a közellátás összeomlása előbb éhséglázadásokhoz, majd 1917ben forradalmakhoz , s végül a háborúból való kiválás hoz vezetett . Az angolok és a franc iák ezzel szemben viszonylag jobb helyzetben voltak, k ö szönhetően gyarmataiknak és a tengeri szállításoknak. Így az egymással gazd a ságilag is együttműködő Franciaország és Anglia csak 1918ban kényszerült rá, hogy élelmis zerjegyeket vezessenek be. 12 0 Mivel a háborúban elő kellett teremteni és a frontra juttatni a szükséges a had ianyagot és élelmiszert, sőt a hátország ellátásáról is gondoskodni kellett, az állam rad ikálisan beavatkozott a gazdasági életbe és korlátozta a p iac működését. Új fogalom született, a hadigazdaság, melyen nemzetgazdaságnak a hadviselés érdekei szerinti 9 B IHARI , 2008. 13. 10 Az említett levéltárak jelentős, feldolgozatlan iratállományából ízelítőül néhány példa: a Hadtört éneti Levéltár őrzi a Hadfelügyeleti Bizottság hatalmas iratanyagát, a Budapesti Fővárosi Levéltárban megtalá lhatók a fővárosi ügyosztályok és vezetők háború alatti iratai, az MNL Országos Levéltárában pedig az egyes minisztériumok és a hadiüzemek iratanya ga. A gazdasági életbe való állami beavatkozásról és a há tország életviszonyairól többek közt ezeknek a forrásoknak az al apos ismeretében lehetne átfogó képet a dni, ami – lássuk be – hosszú kutatómu n kát igényel. 11 B ICKERICH , 2010. 156. 12 B IHARI , 2008 97.
