Levéltári Szemle, 64. (2014)
Levéltári Szemle, 64. (2014) 4. szám - Levéltártörténet - MIHALIK BÉLA VILMOS: A „nyolcvanéves” Jezsuita Levéltár
A „nyolcvanéves” Jezsuita Levéltár 27 1909ben alakult meg. 4 Ennek a korszaknak az iratanyagát Bécsben az osztrák rendta rtomány levéltárában őrzik, a magyar provincia archívumában csak esetlegesen maradt meg erről az idősz akról irat , személyi hagyatékhoz és rendházhoz kapcsolód ó an. 1934ben épp az önálló rendtartomány megszületésének 25 éves évfordulójához is kapcsolódva m e rült fel a jezsuiták magyarországi történetének megírása. Bíró Ferenc SJ provinciális ezért két fiata labb rendtagot rendelt erre a feladatra, felmentve őket minden más kötelezettségük alól . Gyenis András SJ (1901 – 1965) és Siska István SJ (1896 – 1959) a terciáról tért vissza, amikor a tartományfőnök megbízta őket a tö r téneti kutatásokkal és a források összegyűjtésével. A munka felügyeletére és vezetésére Sz e kfű Gyula pr o fesszort kérték fel, amit Bíró Ferenc provinciális úgy indokolt Włodzimierz Ledóchowski általános rendfőnöknek írt levelében, hogy Szekfű a rendnek barátja, és a rend történetéről igen jól írt „ Magyar történet ” című munkájában. 5 A következő é v el e jén megjelent „ Provinciánk Hírei ” már bővebben foglalkozott a ke z deményezéssel és az első eredményekkel is. A forrásgyűjtés első lépcsőjéként a rend megvásárolta a korá b bi rendtag és levéltáros, Szittyay Dénes (1887 – 1957) forrásgyűjtésének egy részét, míg az egyetemi könyvtár korábbi őre, Pompéry Aurél (1868 – 1935) maga ajánlotta fel a jezs u ita rend történetére értékes adatokat tartalmazó gyűjtését. Ezenkívül Siska Istvánt kiküldték Bécsbe, hogy az ottani gyűjteményekben kezdje meg a kutatást, és igen m odern hozzáállással azok lefényképezését is, amel yre a tartományfőnök egy külön ko rszerű Leica fényképezőgépet is vásárolt. A vállalkozás keretében már ebben az id ő- szakban megjelent Gyenis András szerkesztésében magyarul a rendalapító Loyolai Szent Ignác v isszaemlékezései. 6 Sajnos az 1934ben felállított rendtörténeti levéltár és köny vtár struktúrájáról, anyagairól lényegében semmit nem tudunk. A rendtörténeti könyvtár és levéltár kálváriája a szerzetesrendek 1950. évi felos zlatásával kezdődött. A rendházi könyvtárak útja viszonylag jól követhető: az O r szágos Könyvtári Központ, majd a Népkönyvtári Közp ont, és végül az Országos Széché nyi Könyvtár Fölöspéldányközpontjának kezelésébe került. 7 Az archívum sorsa azonban hányatottabb volt. Gyenis András közbenjár ására egy részét megbízható híveknél h elyezték el, más részét a rendtagok vették magukhoz. Az önálló magyar ren d tartomány központi iratsorozata azonban elpusztult. Részben maga a rend is égetett el a szóh agyomány szerint bizonyos gazdasági ira tokat, az ira ttár nagy részét azonban a Mária utcai rendház lefoglalásakor vitték el a kommunista rezsim hatóságai. A pécsi rendház könyvtárának egy részét és levéltárát például adatolhatóan a zúzdába vitték, 8 így felt ehetőleg hasonló sorsra jutott a tartományfőnökségi irattár is, bár az 1990es évek el ején még kereste t ték rövid ideig. 4 F EJÉRDY , 2010. 13 – 22. 5 JTMRL II. 1. A JTMR iratai 1909 – 1950. – A JTMR elöljáróinak és tagjainak levelezése a római elöl j á- rókkal, Epistolae Praepositi Provincialis, Sz e ged, 1934. augusztus 3. 6 Provinciánk Hírei , 1935. I. (34. sz.) 7. 7 W IX , 1993. 306 – 307. 8 Bánkuti Gábor szíves közlése.
