Levéltári Szemle, 64. (2014)
Levéltári Szemle, 64. (2014) 4. szám - REISZ T. CSABA: Kutatási szabadság és annak korlátai a magyarországi levéltárakban (1945-től napjainkig)
Reisz T. Csaba 22 5.4. Életkor Életkori korlátozások a szabályozás kezdetén még nem léteztek. A megnövekedő kut atói érdeklődés a levéltárak terheit azonban növelte, és ezért 1964től a középiskolai t anulókat, a 18. életévüket be nem töltőket kizárták a kutatásból. A szigorú korlátozást később úgy enyhítették, hogy a levéltárak könyvtárát és folyóiratgyűjteményét has ználhatták a fiatalkorúak is. 38 A hosszú ideig hatályos LÜSZ a kutatás feltételei között rögzítette a 18. életév betöltését. Az életkori korlátozást még az 1989. évi szabályoz ás is rögzítette, és azt majd csak az új Levéltári törvényből (1995) hagyták ki. Je l lemző a korábbi szabályozás megrögzültségére, hogy a szakfelügyelői jelentés még 2001ben is azt állapította meg a levéltárak kutatótermi szabályzatairól: „a szabályzatok j elentős hányada tartalmaz a törvény rendelkezéseivel ellentétes előírást tipikusan azáltal, hogy a ku tatás feltételéül köti ki a 18. életév betöltését és/vagy a kutatni kívánt levéltári anyag tanulmányozásához szükséges ismeretek meglétét”. 39 Ma már tehát a z életkor nem korlátja a kutatásnak. 5.5. Állampolgárság A szabályozásban mindig külön foglalkoztak a külföldi intézmények és kutatók tev é- kenységével. A külföldről érkező magánkéréseket nem teljesítették (1951) vagy a fele ttes hatóság útján (ellenőrzésével) vál aszolták meg (1954). A levé l táraknak értesíteniük kellett a felettes szervet (LOK) külfö l di kutató látogatásáról (1955). A külföldi kutatók számára nem biztosítottak azonos feltételeket: az iratok ke le tkezési idejét illetően, csak korábbi időhatárig (pl. 1 918ig, később 1938ig, majd 1944ig) engedték számukra a kutatást, illetve bizonyos iratokat nem bocsátottak a rendelk ezésükre. Kutatás i engedélyt nem a l e véltártól, hanem a felettes szervektől (pl. Levéltári Igazgat ó ság, Külügyminisztérium) kellett, soks zor igen hosszú idő alatt beszerezniük. Ez volt az oka pl. annak, hogy a K ü lügyminisztérium lemondott engedélyezési jogáról, és az engedély kiadását a levéltárakra ruházta át. A külföldi kutatók körében privileg izált helyzetben voltak az államközi egyezmén y keretében kutatók, sz á mukra a kutatási feltételek (időhatár, iratanyag jellege) kedvezőbbek voltak. 40 Ha egy magyar állampo lgár külföldi állam vagy személy részére végzett kutatást, akkor az ő t e vékenységére is a külföldiekre vonatkozó szabályozás volt ér vényben. A ma hatályos levéltári törvény csak nagyon kevés eltérő szabályt állapít meg a külfö ldiekre, jellemzően a személyes adatokat tartalmazó iratok kutatásával kapcsola t ban. 5.6. Az iratanyag tartalma Az irat keletkezésén túl a kutatást súlyosan korlátozó másik tényező az iratanyag jell ege, tartalma. Már 1950ben lehet ő vé tette a jogszabály, hogy egyes iratanyagokat „zárt anyaggá” minősítsenek , és ezáltal kivonják a kutatás alól még akkor is, ha az irat kele tkezési ideje alapján kutatható lenne. Szinte kort örténeti dokumentumok ezek a tiltóli s- 38 Személyes emlék: 1985ben középiskolám 1945 – 1948 közötti történetét kellett megírnom a középisk olai tanulmányi verseny (történelem) keretében. A levéltárban valóban semmi mást, mint könyvészeti any agot bocsátottak a rendelkezésemre, a hiányos információkat szóbeli visszaemlékezés gyűjt é sével pótoltam. 39 http://www.mnl.gov.hu/kapcsolatok/leveltari_szakfelugyelet/eves_jelentesek/2001.html 40 L. pl. 51385/1972 X. LIG – A LÜSZ 109. § értelmezése (külföldi kutató) (1972. 02. 21.)
