Levéltári Szemle, 64. (2014)
Levéltári Szemle, 64. (2014) 4. szám - REISZ T. CSABA: Kutatási szabadság és annak korlátai a magyarországi levéltárakban (1945-től napjainkig)
Kutatási szabadság és annak korlátai a magyaror szági levéltárakban 15 A ko rlátozás alá eső iratokban való kutatáshoz az illetékes minisztérium előzetes, ír á- sos, névre szóló engedélye volt szükséges. Csak akkor volt adható engedély, ha a kut ató publikálás előtt az engedélyt adónak bemutatta a kéziratot. A hivatásos kutatónak keve sebb anyag esetében kellett az előzetes engedélyt beszereznie (de anyakönyv es etén igen). Külön szabályozták az államközi egyezmény keretében érkező külföldi kut ató kutatását: az 1944. szeptember 30. előtt keletkezett, korlátozás alá nem vont iratokat kuta thatta. Korlátozás alá eső iratok és 1944. szeptember 30. után minden irat kutatása tilos a külföldieknek, kivéve, ha a ku l turális miniszter felmentést adott. A magánúton érkező külföldi kutató számára 1918. január 1. előtti anyagban kutatáshoz a levéltár vezetője, 1944. szeptember 30. előtti anyagban a LIG engedélye kellett. A szabályozás értelmezéséhez kapcsolódóan a Kulturális Minisztérium a LIG sz á mára kifejtette, hogy az egyházi levéltárakban történő kut a tási korlátozásokhoz speciális jogi szabályozásr a nincsen szükség, mert azok 1969 – 1970 óta szaklevéltárként műkö d nek, így a kulturális miniszter felügyelete alá tartoznak, rájuk is vonatkozik a LÜSZ. Új utasítás „kiadása jogi szempontból téves volna, de politikai szempontból sem volna célszerű”. Ha az a ddigi korlátozásokon túl még további korlátozó intézkedések volnának szükségesek, akkor azt az Állami Egyházügyi Hivatal segítségével kell érvényesíteni, „annál is i nkább, mivel az eddigi gyakorlat során az egyházi levélt á rakról külön nyílt jogszabályban r endelkezés még nem tö r tént”. 33 A rendszerváltás előtti utolsó szabályozás 1989ben keletkezett, amikor a Minis ztertanács a kutatások egyes kérdéseit, tulajdonképpen a kutatás korlátait és kereteit szabályozta. 34 A már nyilvánosságra hozott anyag – ha azt bír ó ság nem tiltotta meg – korlá tozás nélkül kutatható. A 30 évnél régebben keletkezett iratok szabadon, a fiat alabb iratok csak az iratképző vagy jogutódja – továbbá külföldi kutató esetében a Kü lügyminisztérium további – engedélyével kutathatók. A 30 évnél régebben keletkezett iratok k özül csak az illetékes szerv (általában az iratképző vagy jogutó d ja, a belügyi, a külügyi, a honvédelmi, az igazságügyi, a pénzügyi, a kulturális tárca) személyre szóló előzetes hozzájárul ásával kutathatók az alábbi tartalmú iratok: állam, szolgálati vagy üzemi titok; állampolgársági, névváltoztatási, állami anyakönyvek és ügyek, örö k befogadási ügyek, külföldiek ellenőrzése (keletkezési évet követő 90 évig); büntető, po lgári, munkajogi peres és nem peres ügyek (keletk e zési évet követő 70 évig); külpoliti kai érdekeket sértő, külállamokkal kapcsolatos ügyek, külföldön működő magyar egyesül etek, szervezetek, büntetésvégrehajtási ügyek, 1939. január 1. után államosított, külföldi érdekeltségű vállalatok és 100 holdon felüli birtokok, valamennyi szerv személy zeti ügyei ( keletkezési évet követő 50 évig). 1994b e an az Alkotmánybíróság a jogszabályok és az állami irányítás egyéb jogi eszköze alkotmányellenességének utólagos megállapítása és megsemmisítése tárgy á ban hozott határozatában a LÜSZ egyes pontjait, az 1989. évi kutatási szabályozást, val amint az államtitokról és szolgálati titokról szóló jogszabályokat alkotmányellenesnek 33 1262/1975 I. KM – Az egyházi levéltá rakban történő kutatás korlát o zásáról (1975. 11. 26.) 34 A Minisztertanács 118/1989. MT rendelete a közgyűjteményekben folytatható kutatások egyes kérdés eiről (1989. 11. 30.)
