Levéltári Szemle, 64. (2014)
Levéltári Szemle, 64. (2014) 3. szám - FEHÉR CSABA: Iratminta-vételi eljárások a BFL gyakorlatában - Maradandó értékű jogszolgáltatási és rendészeti iratok
Fehér Csaba 10 külföldi állampolgár sérelmére elkövetett, vagy vele kapcsolatos, erőszakos cs elekmények ; valamenn yi olyan személy elleni (súlyos testi sértés, foglalkozás körében elköv etett veszélyeztetés, segítségnyújtás elmulasztása, gondozás elmulasztása stb.) és közlekedési bűncselekmény, amely maradandó egészségkárosodást, illetve h alált okozott. A következő ké t iratképző – közjegyzők és ügyvédek – státusza tekintetében megl ehetősen megosztott a levéltáros szakma. A kérdések megválaszolásra ezeken a lapokon nem vállalkoznék csupán a BFL álláspontját, illetve gyakorlatát ismertetném. A magánközjegyzők iratait fol yamatosan gyűjtjük, ezért 1875től az intézmény felállít á sától rendelkezünk anyaggal. A közjegyzőség államosítását követően az egyéni állami közjegyzői irodák, illetve 1956tól Budapesti Állami Közjegyzők Irodájának (BÁKI) iratait vesszük át folyamatosan a Fő városi Törvényszéktől. 1992től – a m agánközjeg y zői intézmény helyreállításától számítva – azonban kétségtelenül zavarossá válik az illetékesség kérdése. 1991ig az állami közjegyzőség során keletkezett hagyatéki iratokat a BFL még biztosan át fogja ven ni (jelenleg 1984ig szállítottuk be). Ballaszttalanítási utasítást bocsátottunk ki (ballasztalanítás ügyében lásd M elléklet ), melynek következtében a keletkezett iratmennyiséget sikerült a felére csökkenteni, így évente 3035 ifmt vettünk át . 1992től vi szont kétszeresére nő tt a magánközjegyzői iratok éves terjedelme , és innentől a 2002ig – Köz jegyzői Levéltár létrehozásáig – k eletkezett iratanyag sorsa kétséges. 2003tól a keletkezett anyagot a megyei törvénysz é- kek 50 évig őrzik, a 2009. január 1je utá n indított hagyatéki ügyeket pedig befejezés ü- ket követően két é v vel már a Közjegyzői Kamara levéltárai gyűjtik. Az ügyvédi iratok státusza, ha lehet még kétségesebb, mivel általános levéltárosi megítélés szerint ezek tulajdonképpen magániratok. Álláspontun k szeri nt viszont az ügykötegek tartalmaznak bírósági, ügyészségi iratokat is, nem is beszélve az eljárás f olyamatára reagáló ügyfelek reflexiójáról. A budapesti ügyvédek közül (kb. 5000) csak néhány tucat veszi magának a fáradságot és nyújtott be eddig se lejtezési jegyzőkön yvet, amelyben teljes iratanyagát kívánta megsemmisíteni. 12 A selejtezési jegyzőkön yvekből bizonyos politikai és gazdasági ügyekre vonatkozóan fény derülhet, ezért n é- hány esetben elrendeltük ilyen iratok visszatartását és saját irattárban való őrzését. Egy esetben, az ügyvédi munkakö zösség idejéből – 1960as évek – egyéni ügyvéd irata it vettük át, szintén ballaszttalanítást követően. Az egyéni ügyvédek iratainak átvétele – nem mellékesen – a BFL magániratgyűjtési koncepciójába is illeszked ik. A kibocsátott mintavételi jegyzékek szerkezetéről általánosságban az alábbi jelle mzők mondhatók el. Szervenként változóak, hiszen különböző ügyek keletkeznek az egyes iratképzőknél, illetve azok különböző szinteken helyezkednek el a hivatali hi erarchiá ban (fővárosi, központi, vagy k erületi). Folyamatosan változnak , ezért aktualiz á- lásuk szükséges (pl. a rendszerváltás előtti ügyek „kivesztek”, és újabb ügytípusok, fa jták jelennek meg). A jegyzék összetett szempontrendszer szerint épül fel. Tartalmazza az általános előírást, amely az irattári tervekben (utasításokban, rendeletekben jelenik 12 1/1994. számú kamarai szabályzat lehetővé teszi, hogy öt évvel az iratok keletkezését követően, az ill etékes levéltár engedélyével, teljes mértékben leselejtezzék irattárukat az üg y védek.
