Levéltári Szemle, 64. (2014)

Levéltári Szemle, 64. (2014) 3. szám - FEHÉR CSABA: Iratminta-vételi eljárások a BFL gyakorlatában - Maradandó értékű jogszolgáltatási és rendészeti iratok

Iratminta –vételi eljárások a BFL gyakorlatában 7 A gyakorlatban segítséget nyújtottunk és nyújtunk ma is az iratképzők számára. A

kialakított kapcsolatokat rendszeresen ápoljuk az adott szervek vezetőivel és az irattá-

rosokkal is (!). Fontos, hogy elfogadtattuk számukra nemcsak a történészi–levéltárosi

szakmai szempontokat, hanem igyekszünk olyan kontextusba helyezni a minták jogosultságát, amelyből láthatják az általuk végzett munka, a szervezetük/intézményük lenyomata így marad meg az utókor számára. Az irattárosokkal való folyamatos kapcsolattartás, útmutatás során igyekszünk olyan személyes-segítő jellegű kapcsolatot kiépí-

teni, amely következtében nem a levéltár által rájuk kényszerített újabb feladat, hanem

az együtt végzett munka hangulata sugalmazódik. A minták elkészítését így természetesen gyakran kell ellenőrizni – főleg az első alkalmazás esetén – és a szervek vezetőivel is szükséges az esetleges korrekciós egyeztetések folytatása. A három publikált, bíróságoknál végzett vizsgálatból (mintajegyzék), érdekes tendencia bontakozik ki, ugyanis csökken a maradandó, megőrzendő iratok aránya. Az első 1999–2000-ben folytatott vizsgálat során, amikor az 1970-es és 1980-as években – Budapesten (Pesti Központi Kerületi Bíróság – PKKB, Budai Központi Kerületi Bíró-

ság – BKKB, Fővárosi Bíróság – FB), Csongrád és Szeged városi, Szentes járási,

Csongrád megyei bíróságainál keletkezett polgári peres iratokat értékeltünk,

8 átlagosan

30–

40%-os, igen magas maradandó értéket detektáltunk. Már a következő 2002–2003ban végzett felmérés

9 az 1990-es évtizedfordulón – Budapest (PKKB, BKKB, FB, XVIII–

XIX. Kerületi Bíróság), Zalaegerszeg, Balassagyarmat, Csongrád, Szentes járá-

si, Zala és Nógrád megyei bíróságain – keletkezett büntető peres iratok esetében is alacsonyabb, csupán 5–10%-os egyedi és 10%-os mechanikus mintát állapított meg. A

szkeptikusok magyarázhatnák ezt a polgári és a büntető ügyek különbözőségével is.

De az utolsó kontroll vizsgálatnál, amit 2010–

2011-ben mindkét irattípus – a 2000–

2002 folyamán keletkezett büntető és polgári peres iratok – esetében is lefolytattunk (bár szűk mintán csak a PKKB-nál), már csak néhány %-os egyedi és 5%-os mechanikus mintákat állapított meg.

10 A csökkenő tendencia oka, amely utóbbi tanulmányból

is kiviláglik, az iratok információ tartalmának elszegényedése, amely a bírósági munká-

nak az 1970-es évekhez képest napjainkig tartó felgyorsulásával, tömegessé, formalizálttá és szinte gépiessé válásával magyarázható. A bíróságokon a későbbiekben – tapasztalatainkat hasznosítva – nemcsak polgári

és büntető peres, hanem közigazgatási, gazdasági, munkaügyi peres, valamint büntetésvégrehajtási és közjegyzői iratokat is vizsgáltunk (FB Közigazgatási Kollégiuma, FB

Gazdasági Kollégiuma, Fővárosi Munkaügyi Bíróság, FB BV Csoportja, FB Közjegyzői Iratokat Kezelő Irodája). Az ottani sajátosságokat beépítve alakítottunk át a korábban büntető és polgári iratokra kidolgozott utasításokat. A fővárosi bíróságok iratanyagából alapvetően két időszakot vizsgáltunk. Az első

vizsgálat az 1987–1992 közötti rendszerváltó évekből, a második a közel egy évtizeddel későbbi 2000–2002 közötti időszakból válogatott nagymennyiségben mintát. A levéltár korlátozott raktárkapacitása azonban meghúzza a határt az iratátvételnél. A köz8 T

AKÁCS

, 2000. 3

–

23.; M

UNKÁCSI

–

R

ÁCZ

, 2000. 9

–

19.

; F

EHÉR

–

S

ARUSI K

ISS

, 2000. 17

–

30.; K

ÁDÁR

–

K

ENYERES

–

M

IKÓ

, 2001. 37

–

40.; K

ENYERES

–

S

ARUSI K

ISS

–

S

IPOS

, 2001. 11

–

40. 9 K

ENYERES

, 2004. 204

–

217. 10 F

EHÉR

–

N

AGY

–

T

ASNÁDI

–

S

ARUSI K

ISS

, 201

1. 14

–

30.