Levéltári Szemle, 64. (2014)
Levéltári Szemle, 64. (2014) 2. szám - Hírek - Beszámoló a Fiatal Levéltárosok Egyesülete V. Tudományos nyári táboráról. 2013. július 10?12. (Kádár Zsófia–Décsey Sándor)
Hírek 86 napi 4500 ke resést indítanak, ebből a legnagyobb a mikrofilmes anyakönyvm á solatokban való keresés (kb. 30%), de a címereslevelek adatbázisát is sokat (kb. 10%) használják. Décsey Sándor is amellett foglalt állást, hogy a levéltáraknak érdemes online szolgáltatni mind azt, amit csak lehet. Mindez illeszkedik a szolgáltató levéltár koncepciój á hoz, jelentős segítséget nyújt az állampolgároknak – „profi” kutatóknak és műkedvelőknek egyaránt – ami végső soron az ELevéltár Projekt egyik fontos eleme is. A konferencia utolsó délelőttjén Haraszti Viktor, főigazgatóhelyettes (BFL) vonta le a tanulságokat az ELevéltár Projekt BFLbeli megvalósulásának tapasztalataiból. El ő adása a projekt göröngyös útjáról, a folyamat nehézségeiről számolt be. Taglalta a 2010es, első közbeszer zési eljárás sikertelenségének okait (pl. az ajánlattevők formai hibái, a fen n tartási költségek irreálisan magas volta, az ajánlatok össze nem vethető volta miatt ), majd a 2011 – 2012ben a megvalósulást lassító Közbeszerzési Döntőbizottsági eljárásokat, ame lyek egyes lépéseket nem csak lelassítottak, hanem meg is akadályoztak. A projekt eredm é nyei azonban végül is nem maradtak el, a BFLben (ahogy az MNLben is) új géptermet alak í- tottak ki, és mindkét levéltárba új, nagy teljesítményű szkennerek valamint mod ern d i gitális tárolóeszközök érkeztek. A nehézségeket és a két intézmény nem mindig felhőtlen visz onyát végül a projekt sikeressége feledtetheti majd. P. Holl Adrien főosztályvezető (BFL) előadása az új digitalizáló eszközökről a mindig aktuális állományvé delem témakörébe vezette át a hallgatóságot. A preventív állományv é- delem és a restaurálási munkák mellett a tömeges reprográfiai eljárások: a mikrofilmezés, a fényképezés és digitalizálás ma már a levéltárak egyik legfontosabb tevékenységi köre. A legutóbb i beszerzések során a BFL olyan eszközökkel gazdagodott – pl. mikrofilmszke nnerrel, színes multifunkcionális szkenner- és fénymásológéppel, professzionális nyomtat ó- val ‒ , amelyek lehetővé teszik, hogy külső vállalkozó nélkül is mindent elő tudnak állítani, ami (akár a kiállításaik megrendezéséhez) szükséges. A tömeges digitalizálás tapasztalatairól is beszámolt: a szkennelés, a processzálás azaz a felvételek szerkesztése és az ellenőrzés a BFLben azonos súllyal kezelt munkafolyamatok, mindegyiket kétkét m unkatárs végzi. A levéltár jövőképéről szólva egy nagyteljesítményű lapadagolós szkennert és egy térképek szkennelésére is alkalmas lapolvasót mutatott be. Az elevéltári előadások sorát az MNL á l lományvédelmi és reprográfiai osztályvezetője, Czikkely Tibo r zárta, aki az MNLben zajló tömeges mikrofilmdigitalizálási munkálatokról számolt be. Az egyik legfontosabb anyag, amelyet ez érint, a családfakutatók lételemét jelentő anyakönyvek. A digitalizálás előnyei között kiemelte a párhuzamos használat, a távol ról való hozzáférés, a könnyebb reprod ukálhatóság lehetőségeit. A munkafolyamat egyes lépéseit is bemutatta: a negatív mikrofi lmek előkészítése, a szkennelés, majd a processzálás, végül a képfájlok készítése és a digit á- lis tárhelyen való elhelyezés és táro lás. A tömeges szkennelési eljárás egyik buktatója lehet a megfelelő beállítások hiánya, ezért felhívta a figyelmet, hogy az alapbeállítások mellett (mekkora a mikrofilm mérete, milyen a kicsinyítési arány stb.) a keretezési beállításokra (amelynek célja, hogy egy mikrofilmképből egy digitális kép legyen) , és hogy a fotográfiai beállításokra (denzitásérték, kontrasztosság stb.) is figyelni kell. Ha ugyanis a szkennelés megfelelő, a processzálás automatizálható, amivel jelentősen gyorsul a munkafolyamat. Vég ül informatikai átalakítással 3 ‒ 5 MBos képfájlokat hoznak létre, amely a kutatók sz á- mára is könnyen kezelhető. A konferencia délutáni, illetve az utolsó nap késő délelőtti ülésszakaiban a fiatal levéltáro sok és levéltár szakos egyetemi hallgatók saját kut atási eredményeikből tartottak előadás okat. Mivel őket nem korlátozta tematikus megkötés, a referátumok rendkívül változ a tosak
