Levéltári Szemle, 64. (2014)
Levéltári Szemle, 64. (2014) 2. szám - Hírek - „Levéltári kutatások és módszerek” – A 18. Tolna megyei levéltári nap. Szekszárd, 2013. november 8. (Tornóczky Andrea)
Hírek 79 goron, de ez csak átmeneti állapotnak bizonyult. A diktatúra bukásával lassan elhárultak az akadályok, és szabadon lehetett kuta tni a levéltárakban . Az előadások után Vekov Károly, a BabeşBolyai Egyetem nyugalmazott docense a z zal egészítette ki az elhangzottakat, hogy a belügyminiszteri irányítás annyira meghatározta a román levéltárügyet, hogy még a Securitate is beleszólt a kutatásba, azt nem is említve, hogy az állampárti időszak levéltári törvényeiben nem szerepeltek a levéltári kutatás le h etőségei. Flóra Ágnes a Kolozsvári Megyei Levéltár főlevéltárosa a romániai levéltárosképzés nem megfelelő színvonalát és a nyelvi problémákat említette, amelyek akadályozzák a kutatásokat, hiszen a levéltári anyag jelentős része feldolgozatlanul hever a raktárakban. Guth Réka – Péterffy Gergely *** „LEVÉLTÁRI KUTATÁSOK ÉS MÓDSZEREK” A 18. TOLNA MEGYEI LEVÉLTÁRI NAP Szekszárd, 2013. nove m ber 8. Ebben az évben a Levéltári kutatások és módszerek átfogó témához fűződő előadások adták a fő vázát a már ha g yományosan megrendezett levéltári napunknak 2013. nove m ber 8án. A tavalyi paksi helyszín után idén a Pécsi Tudományegyetem Illyés Gyula Karának épülete adott otthont a konferenciának. A házigazda nevében Horváth Béla, a PTE IGYK dékánja köszöntötte az e gybegyűlteket, majd Várady Zoltán, az MNL Tolna Megyei Levéltárának igazgató ja utalt arra, hogy a konferencián, amely a „Nyitott levéltárak” ország os programsorozat része, a levéltár munkatársai saját kutatásaikat próbálták az országos projektekkel összhan gba ho zni. A konferenciát Fülöp Tamás , a Magyar Nemzeti Levéltár megyei főigazgatóhelyettese tá vollétében Várady Zoltán nyitotta meg. Elsőként Link Dóra főlevéltáros a „ Regeszta k é- szítésa nemesi közgyűlési jegyzőkönyvek segédlete” című előadását hallhatt a a közönség. A levéltár feudális korának egyik legérdekesebb fondja a vármegyei közgyűlési jegyzőkön yvek, melyeket 1807ig latin nyelven vezettek. Felismerve forrásértéküket és a kutathatóság problémáit, már az 1980as években szorgalmazni kezdték a proto collumok regeszták formájában való közzétételét. A regesztázást, melyhez Tolna megye is csatlakozott, eleinte munkautasítás, majd az egységes publikálás céljából kiadási szabályzat segítette. Az előadó szemléletesen vázolta a regeszta készítés során észlel t tapasztalatait és a munka folyamán felmerülő nehézségeket: mint például a 18. századi vármegyei latin nyelvhasználat, je le ntésváltozások, cirkalmas, többszörösen összetett mondatok, kézírás betűzése, rövidítések
