Levéltári Szemle, 64. (2014)
Levéltári Szemle, 64. (2014) 2. szám - Mérleg - Lefoglalások, kisajátítások és kárpótlások. Levéltárak és könyvtárak a 20. században. (Garadnai Zoltán)
Mérleg 59 A második világháborúban a németek és a szovjetek által elkövetett rablások és kisaj á- títások Európa szinte összes me ghódított nemzetét érintették, a levéltári iratok szinte teljessége – magán és köziratok, magán- és közkönyvtárak – a hódítók célk e resztjébe kerültek, akik ráadásul a másik által már korábban elrabolt kincseket is kisajátították, így egyegy elrabolt vagy kisajátított dokumentum, könyvtár vagy levéltári fond sorsa csak hosszas – és gyakran csak részben sikeres – nyomozással tárható fel. Az első nyom az orosz levéltárakban található francia dokumentumok sorsára vonatkozóan 1991ben jelent meg a Lityeraturnaj a Gazetában , Patricia Kennedy Grimsted tört é nésszel – a Harvard Egyetem tanárával – készített interjúban. A Szovjetunió szétbomlása idején ez a kérdés nagyon élesen vetődött fel, és a Németországból, a németek á l tal korábban Franciaországból elrabolt műtár gyak, iratok, könyvek sorsa került a figyelem fókusz á- ba. Ezeket a kincseket 1993 – 1994ben és 2000 – 2002ben visszaszállították Franciao rszágba, ami hozzájárult ahhoz, hogy a két világháború közötti Európa tört é netét újabb megvilágításba helyezzük. Ezzel pár huzamosan a legfontosabb követke z mény az volt, hogy bár a kutatások középpontjába általában az egyes országokból elrabolt javak so rsa került, a kutatói figyelem fokozatosan kiszélesedett, és már az amerikai csapatok á ltal az Egyesült Államokba elküldött ha dizsákmány eredetét is vizsgálni kezdték. Ebben a feltáró munkában – a konferencián is előadó – Grimsted úttörő sz e repet játszott, de kutatásaival párhuzamosan a szovjet és a német totális rendszerek által elkövetett ra blásokkal és kisajátításokkal többen is foglalkozni kezdtek. Anja Heuss német történészirodalmár, a náci Németország tisztviselői által elvégzett rablások feltárásával foglalk ozik a kötetben. A bűnösök oldalát vizsgálta meg, feltárva a rablások megszervezésének mechanizmusát, az abban résztv evő személyeket. Claude Lorentz – történész, a Stra sbourgi Egyetemi könyvtár könyvtárosa – a francia forrásokat elemezve, egy önálló monográfiában foglalta össze kutatási eredményeit a németek által Franciaországban elkövetett rablásokkal és kisajátításokk al kapcsolatban. Charles Kecskeméti történészlevéltáros, a Nemzetközi Levéltári Tanács nyugalm azott főtitkára a nemzetközi jog történetének változásai szemszögéből vizsgálja a ké rdést (Saisies d’archives et de bibliothèques: l’évolution du droit internat ional , és történelmi péld á- kat ismertetve megállapítja, hogy a nemzetközi jog szubjektív értelmezésével a hódítók mindig igazolást kerestek maguk számára a rablások és a kisajátítások igazolására. A tanulmány végén hangsúlyozza a Nemzetközi Levéltári Tanács alapelvét: „A levéltáro sok támogatják az elhordott levéltári iratok visszaszállítását” . A kutatások elkezdésében úttörő szerepet játszó Patricia K. Grimsted összegző tanulmányában az eddig elvégzett kutatásait ismerteti (L’ERR versus le RSH. Les formes de pillage et de migration de livres et d’archives comme facteurs intervenant dans le proce ssus de restitution) . Többek között a Szmolenszki Régió Levéltára iratainak sorsán keresztül é rzékelteti a levéltári iratok kálváriáját. Az orosz iratokat először a németek szállították el, majd 1946ban hadizsákmányként az Egyesült Államokba kerültek. A h elyzet f onákságát mutatja, hogy a hidegháború ideje alatt ez a gyűjtemény lényegében az egy edüli forrásbázist jelentette a nyugati történészek számára ahhoz, hogy az 1920 – 1941 közötti szovjet időszak történetét megismerjék. Grimsted részletesen ismerteti a z ERR ( Einsatzstab Reichsleiter Rosenberg ) működését is, amely Európa kilenc országából gyű jtö t te a kulturális értékeket, illetve az RSHA ( Reichssicherheitshauptamt ) tevékenységét,
