Levéltári Szemle, 64. (2014)
Levéltári Szemle, 64. (2014) 2. szám - Levéltártörténet - HÖRCSIK RICHÁRD: Száz éve született Koncz Sándor levéltár igazgató (1913–1983), a Tiszáninneni Református Egyházkerület Tudományos Gyűjteményei Levéltárának igazgatója
Hörcsik Richárd 52 nyilváníto tták. Az egyház oldaláról pedi g az 1957ben alakult Gyűjteményi Tanács erre az időre eső új tevékenysége hozta meg gyümölcseit . A levéltárügy több fi gyelmet k apott . Két fontos célt tűzött maga elé: a levéltári fond jegyzék és az iratkezelési szabál yzat elkészítését. Mindezek „lecsapódá sát” természetesen Sárospatakon is felfedezhe tjük Koncz Sándor levéltárosi munkájában. A református levéltárügy megújulásának másik jellemzője: az állami és egyházi szervek hathatós együttműködése volt. Azt is mondh atnánk, hogy ez a háború utáni karanténb a zárt református lev éltáraknak a társadalom felé nyitását hozta magával. E nnek lehetőségét a kommunista állam kultúrpolitikájának a kvázi enyhülése t e remtette meg. Az MSZMP KB Agitációs Propaganda Bizottsága 1969ben azt állap í totta meg: „ alapvető elv, ho gy az egyházi és a nemzeti kultúra érdekeit egyetemesen szolgáló gyűjtemények kezelésének, megóvásának, tudományos feldolgozásának és a közműv elődés szolgálatába állításának feladatait az állami és az egyházi szervek együt t működéssel, közös áldozatvállalás sal lássák el .” 25 Erre a nyitásra a református egyház „teológiai elitjének” a válasza szintén poz i tív volt. Felismerték, hogy ez remek missziói lehetőség – amire korább an egyáltalán nem volt mód – az évszázadok óta felhalmozott református s zellemi tőke pozi tív hatásának kifejtésére . Az együtt működés ilyen formája jelentős szakmai fejlődést hozott a refo rmátus egyh áz levéltár ügyében. Ebben a nyitásban munkájával és példaadásával tev é- kenyen vette ki részét Koncz Sándor . Noha nem volt a klasszikus ér telemben e gyet emi – levéltárosi végzettsége, személye mégis elismerést váltott ki , mint kései levéltáros a v i lági és egyházi kollégái közö tt. Egyike volt azoknak, aki „ fellendítette a református szaklevéltárak életében kevésbé ismert levéltári közművelődési munkát.” 26 A sárospataki levéltárat pedig bekapcsolta a táj, a régió és az ország tudományos vérkeringésébe. Ha történelmi párhuzamot kellene találnom, akkor az 1972ben létrehozott Do ktorok Kollégiuma (DC) meg alakulását említeném, ahol az említetthez hasonló foly ama t játsz ó dott le. 27 A Doktorok Kollégiuma főtitkára, Makkai László, aki jó barátja és bizonyos mértékig sorstársa volt Koncz Sándornak, ezt a nyitást tűzte a grémium zás zlajára. Hosszas előkészületek után, a hatalom megenyhült kultúrpolitikájának köszö nhetően is, lehetőség nyí lott a református egyházban folyó egyháztörténészi mu n kának az e gyenrangúsírására . Az új szemlélet tükröződik Koncz Sándor éves jelentéseiben is. 28 M indig precízen kitért a levéltári anyag feldolgozására vagy a kutatószolgálat bemutatására , illetve a közműv elődési munka részle tes ismertetésére. 16 éves levéltári munkájának igen fo ntos eredménye, hogy kinyitotta a levé l tárat az egyházi és a világi kutatók előtt. Merőben szakított elődje a kutató az egy nyűg szemléletével.” Igazgatása alatt megtöbbszöröződött a kutatók száma. Segítségével évente több tudományos dolgozat készült , és ci kkek t ucatjait írták a kutatók” – írta megemlékező jelentésében utódja 1983ban. 29 25 Uo. 247. 26 H ÖRCSIK , 1985. 463. 27 Lásd erre vonatkozóan: H ÖRCSIK , 2005. 815. 28 SRKLt. L.3/5. „Jelentések a levéltár munkájáról 1989”. 1966. 29 Uo. 1983.
