Levéltári Szemle, 64. (2014)
Levéltári Szemle, 64. (2014) 2. szám - HARASZTI VIKTOR: Gyűjtőterületi szubjektív – a gyűjtőterület egyes kérdései egy városi levéltár szemszögéből
Haraszti Viktor 28 sét az illetékes közlevéltárral egyetértésben szabályozni. 41 Ugyanakkor a hivatkozott szakasz a magánirat – kezelésre vonatkozó szabályok közt található. Emlékeztetőü l, az Ltv. fogalomhasználatában a magánirat a „nem közfeladatot ellátó szerv irattári any agába tartozó, valamint a természetes személyek tulajdonában lévő irat.” – , aminek természetszerűleg lehet maradandó értékű része. A közirat fogalmát az Ltv. így állap í tja meg: „a keletkezés idejétől és az őrzés helyétől függetlenül minden olyan irat, amely a közfeladatot ellátó szerv irattári anyagába tartozik vagy tartozott.” A z Ltv. hatályba lépése óta bizonytalan a két kategória határvonala. Keletkezhete közirat magánkézben levő szervnél? Az Energia Klub Egyesület 2010ben kérte a Paksi Atomerőmű Zrt.től az ato merőmű bővítésével foglakozó ún. Teller projekt 42 adatait. Az Ato merőmű ezt elutas í- totta, azzal érvelve, hogy nem lát el állami vagy önkormányzati feladatot , és ebből er edően semmiképp nem lát el közfeladatot. Az Egyesület álláspontja szerint az Ato merőmű a Magyar Villamos Művek Zrt.n keresztül állami tulajdonban áll, az állami t ulajdonú cégek pedig – az adatvédelmi biztos és a Fővárosi Bíróság kialakult gyakorlata szerint – közfeladatot ellátó szerveknek minősülnek. Miután az Atomerőmű ezt nem ismerte el, az Egyesület pert indított. A Magyar Villamos Művek esetében fen náll egy bírósági ítélet, 43 melyben a Főv á- rosi Ítélőtábla kimondta, hogy az MVM Zrt. a vagyontörvény alapján közfeladatot ell á- tó szervezetnek minősül. Az állami feladat, közfeladat vizsgálata körében a bíróság a bból indult ki, hogy a tárgyalás idején nem vo lt olyan jogszabály, mely meghatározta volna a közfeladat fogalmát, illetve az állami feladatok felsorolását. Ezért a Polgári törvénykönyv kommentárját és a korábbi bírósági gyakorlatot vette figyelembe. A Ptk. kommentárja szerint a közfeladat olyan felada t, amit az államnak vagy az önkormán yzatnak kellene megvalósítania. A korábbi bírósági gyakorlat a Fővárosi Ítélőtábla 2008as döntésén 44 alapul, a mi szerint a közfeladat megállapításánál minden esetben az adott szervre irányadó speciális rendelkezéseket kell figyelembe venni. (A gyakorlat ala pjául szolgáló döntés az FTC Pártolói Egyesület és a Magyar Labdarúgó Sz övetség vitáját zárta le, amit korábban ismertettem.) Az Ítélőtábla ítéletének logikája szerint született meg a Tolna Megyei Bíróság jo gerős ítélete. Jelentős különbség azonban, hogy m íg az MLSZ esetében társadalmi sze rvezetről van szó, addig az Atomerőmű esetében közvetett állami tulajdonról. Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. tv. 5. § (2) bek. alapján „az állami vagyonnal gazdálk odó vagy azzal rendelkező szerv vagy személy a köz érdekű adatok nyilvánosságáról sz ó- ló törvény szerinti közfeladatot ellátó szervnek vagy személynek minősül.” Az MVM esetében a Legfelsőbb Bíróság korábban kimondta, hogy az állami vagyon kezelése és 41 Bár az Ltv. továbbra is a „tartós állami tulajdon” fogalmát használja [32 §(3). bek.], valójában a fogalmat felváltotta a „nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonban tarta ndó állami tula jdonban álló tár sasági részesedés” fogalma. Az ebbe a körbe tartozó gazdasági társaságokat a nemzeti v agyonról szóló 2011. évi CXCVI. tv. 2. melléklete sorolja fel. Jelen sorok írásakor az Ltv. szövege változa tlan. 42 ttp://www.atomeromu.hu/d ownload/4780/Befektet%C3%A9s%20a%20j%C3%B6v%C5%91be.pdf 43 Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.001/2009/3. sz. ítélete . 44 Fővárosi Ítél őtábla 2.Pf.20.914/2008/5. sz. ítélete .
