Levéltári Szemle, 64. (2014)
Levéltári Szemle, 64. (2014) 2. szám - HARASZTI VIKTOR: Gyűjtőterületi szubjektív – a gyűjtőterület egyes kérdései egy városi levéltár szemszögéből
Gyűjtőterületi szubjektí v … 15 böztetik az egészségügyi dokumentáció és a szerv működése során keletkezett irattári anyag (működési dokumentáció) fogalmát. Az egé szségügyi intézmények felé elküldött két szakmai ajánlás mindazon lehet ő- ségeket is lerombolja, melyeket egyes esetben sikerült az intézmények és a levéltárak köz öt t kialakítani. A „Tájékoztató” leszögezi, hogy az egészségügyi intézményekben kétféle irat ke letkezik, a közfeladatot ellátó szerv irattári anyaga (működési dokume ntáció) és egészségügyi dokumentáció. A működési dokumentáció esetében elismeri a levéltári törvény illetékességét az egészségügyi intézményekben (lex generalis), de a b etegellátás köréb en keletkező dokumentációk esetén már nem (lex specialis). „Az egé szségügyi dokumentáció főszabályként nem tarozik a közlevéltárba adandó iratok kör é- be, így a közlevéltár irányítási, ellenőrzési hatásköre sem terjed ki e dokumentáció k ezelésére. Egyes jogs zabályok elemzése után végső következtetésként a „Tájékoztató” kijelenti, hogy „mindezek alapján az egészségügyi dokumentáció kezelésének irányít á- sára, ellenőrzésére az egészségügyi ál lamigazgatási szerv jogosult.” Azaz saját hatá skörben. A néhány nappal k orábbra datált „Útmutató” az egészségügyi dokumentáció s elejtezésének és megsemmisítésének ellenőrzési rendjét tartalmazza. Annyi bizonyos, hogy egy általános a levéltári és adatvédelmi szabályokat tartalmazó útmutatóra nagy szükség lenne, hisz az egészség ügyi intézmények irat- és adatkezelése sok esetben nem volt jogkövető , 11 a megszűnt szervek esetében sem. 12 De kérdés, milyenre? A z „Útmutató” ugyanis tovább megy, mint a „Tájékoztató”, az egészségügyi d okumentációt immár nem csak a levéltári törvény hatálya alól veszi ki, hanem a közfel adatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről szóló 335/2005. (XII.29. ) Korm. rendelet hatálya alól is, éppen azzal érvelve, hogy az Ltv. hatálya ezekre az iratokra nem terjed ki. Ez egy rendkívül veszélyes következményekkel járó téves értelmezés. Az Ltv. 35./A § (1) bek.e csupán egy felhatalmazást ad arra, hogy a közfeladatot ell á- tó szerveknél az iratok kezelését a Kormány rendeletben szabályozza. Azaz nem hat á- rozza meg a Korm. rendelet tárgyi hatályát, am it a Rendelet ezzel szemben megtesz. Az 1. § alapján a „rendelet hatálya a közfeladatot ellátó szervekre és [ … ] azo k irattári anyagára terjed ki.” A hatály – ami nincs semmilyen ellentmondásban az Ltv.vel – egyértelműen leszögezi, hogy minden közfeladatot ellátó szervre kiterjed és azok mi nden irattári anyagára. Az adatkezelés fogalma az adatvédelmi jogszabályokban definiált, a levéltári tö rvényben nem. Természetesen minden személyes adatot tartalmazó hagyo mányos vagy elektronikus irat (adat) az adatkezelés tárgykörébe is tartozik, de az iratkezelésbe egy aránt. Az „Útmutató” leszögezi, hogy az egészségügyi dokumentáció nem tartozik az iratkezelés körébe, annak kezelését az Iratkezelési szabályzatban rögzíten i sem kell, v a- 11 http://adatvedele m.blog.hu/2010/04/29/korlapokat_talaltak_a_szemetben_tatan; http://www.origo.hu/itthon/20120103azirattarbolkerultekeloazeltuntnekhittkorlapokazuzsoki.html . 12 Egy példa: „Szintén a jogutód intézmény felelősségét veti fel az „elhagyott” intézmények sorsa. Egy v idéki tanár küldött be képeket egy romos elmeszociális otthonról, ahol az egykori gondozottak ápolási naplóit a szél fújdogálja.” Az adatvédelmi biztos beszámolója I. 2005., 77.
