Levéltári Szemle, 63. (2013)

Levéltári Szemle, 63. (2013) 3. szám - KILÁTÓ - KÖCZE LÁSZLÓ: Gazdasági archívumok az Egyesült Államokban: a Baker könyvtár

Köcze László 30 ját.

18 A Könyvtár jelenlegi gyűjteményépítési gyakorlata öt nagyobb tematikai egység

köré szerveződik, úgymint napjaink vezető gazdasági szervezetei és vezetői, a globális

piacok, a Harvard Business School oktatóinak iratai, a feltalálás és az innováció törté-

nete, valamint a vizuális tartalmak kérdése.

19 A Baker Library magángyűjteményként – működésének kezdetétől fogva – nagy hangsúlyt fektetett az őrizetében lévő iratanyag megfelelő bemutatására, ily módon is

generálva (és aktívan formálva) az érdeklődést az iratok iránt. A Könyvtár aktuális kurátorai-könyvtárosai az évtizedek folyamán rendszeresen beszámoltak a nagyobb iratgyarapodásokról, az érdekesebbnek vélt anyagokról, főként a Business Historical Society kiadványaiban, illetve a The Business History Review hasábjain. Míg korábban az ismertetések főként egy-egy vállalat vagy tulajdonos iratanyagának bemutatására irányultak, addig idővel a prezentációk sokkal inkább elmozdultak egy tematikus irányba, ezáltal is tudatosítva és „láthatóbbá téve” az iratokban rejlő potenciális kutatási lehetősé-

geket.

20 Az ilyenfajta megközelítések a világháló megjelenésével tovább erősödtek, hiszen a virtuális kiállítások – legalábbis elméletileg – minőségileg új alapokra helyezik

vagy helyezhetik egy-egy kérdés bemutatásának a lehetőségét. A virtuális tartalmak rövid áttekintése előtt azonban érdemes számba venni a

Könyvtár jellemzőit napjainkban, annak érdekében, hogy az intézmény tevékenysége a

„gazdaság” dokumentálása terén jobban értelmezhető legyen. A Baker a Harvard Business School könyvtáraként a nagy mennyiségű közgazdasági-gazdaságtörténeti

vonatkozású könyvészeti anyag őrzése mellett, ellátja a felsőoktatási intézmény archí-

vumának szerepét is, amely hat nagyobb gyűjteménnyel együtt a Történeti Gyűjtemé-

nyek (Historical Collections) egységet alkotja. A Baker Old Class Collection részleg az 1971ig összegyűjtött, publikált anyagokat (könyveket és szakmai kiadványokat, különböző

gazdasági címtárakat) foglalja magában, benne – külön egységként – a Harvardhoz szorosan kapcsolódó human relations irányzat munkáit is. A Kéziratgyűjtemény (Manuscripts Collection) tartalmazza az 1400 gyűjteménybe sorolt gazdasági szervek- szabályzatok ritkán tükrözik a tényleges működést, sőt bizonyos vállalatoknál nem is készülnek ilyenek),

ez alapján a tevékenységhez rendelik hozzá az iratokat és jelölik ki a megőrzésre érdemeseket.

(BRUEMMER, BRUCE H. and HOCHHEISER, SHELDON: The High-Technology Company: A Historical Research and Archival Guide. Charles Babbage Institute, Minneapolis, 1989.) Legyen szó bármelyik – akár később született – amerikai értékelési metódusról is, abban a vállalati iratkezelés csak egy, a figyelembe veendő szempontok közül, ráadásul az iratkezelés a legjobb esetben is a vállalati tevékenység dokumentumainak csak egy részét képes átfogni! 18 Ennek azonban – mint arra még visszatérek – más okai voltak. Az új alapokra helyezett gyűjteménygyarapítás részeként 2006-ban került be az első nagyobb terjedelmű huszadik századi vállalati iratanyag a Polaroidtól a Baker őrizetébe. 19 http://www.library.hbs.edu/hc/nd/intro.html, valamint( LINARD, LAURA: Baker Library Historical Collections at Harvard Business School. Enterprises et historie. 2011/3. No. 64., 186–188. – Fontos hangsú-

lyozni, hogy a dokumentálandó területek messze túllépnek a vállalatok intézményi világán! 20 Az iratok bemutatásának egyik sajátos módját képviseli a Könyvtár anyagában folytatott kutatások ismertetése, amelyből kitűnik, hogy – túl a vállalkozástörténeten – a legkülönbözőbb tudományterületek

képviselői (kulturális antropológia, gender kutatások, ipari régészet stb.) aknázhatják ki a gazdasági iratokat. Lásd LINARD, LAURA and SVERDLOFF, BRENT M.: Not Just Business as Usual. Evolving Trends in Historical Research at Baker Library. The American Archivist, Vol. 60. (Winter 1997) 88–98.