Levéltári Szemle, 63. (2013)
Levéltári Szemle, 63. (2013) 1. szám - IN MEMORIAM - BUZÁSI JÁNOS (Lakos János)
IN MEMORIAM 93 felmentési idő kezdetéig, 1998. augusztus 1-jéig. Az Országos Levéltárban eltöltött több mint négy évtizedes szolgálata hivatalosan 1999. március 31-én ért véget. Buzási János hosszú levéltári működésének eredményei kiemelkedőek. Azok közé a levéltárosok közé tartozott, akik fő feladatuknak a tényleges levéltárosi munkát tekintették, nem pedig a történészi kutató tevékenységet. Egyértelműen állást foglalt e mellett a levéltá- rosi identitástudatról a Levéltári Szemlében negyedszázada megjelent vitaindító cikkében, amely komoly vihart kavart azon levéltárosok körében, akik számára a levéltárosság lényegében mellékesnek számít(ott) a történészséghez képest. Szakmafelfogását hitelesíti egész munkássága, amelyből itt csak a lényeges dolgok kiemelésére van mód. Publikációinak száma nem túl sok, de valamennyi műve értékes. Ifjú levéltárosként az Országos Levéltár I. Osztályán végzett feldolgozó munkájának gyümölcse a királyi jogügyigazgatási levéltár 1967-ben megjelent repertóriuma és a Levéltári Szemle ugyanezen évfolyamában közzétett cikke a repertórium összeállítását megelőző iratrendezéséről. Még 1963-ban látott napvilágot népszerű tudományos műve, „Az újvidéki razzia” című könyve. Felhő Ibolyával társszerzőségben szerzője „Az úrbéres birtokviszonyok Magyarországon Mária Terézia korában” című hiánypótló műnek (1970). Bécsi delegátusi tevékenységének eredmé- nyeként a Levéltári Közlemények 1974. évi számában cikket, majd több tematikus repertóriumot, leltárt jelentetett meg 1977-ben és 1979ben a Haus-, Hof- und Staatsarchiv magyar vonatkozású iratanyagairól. Levéltártudományi publikációinak témái felölelik a kapitalizmuskori vállalati iratanyag rendezési problémáit, a számítástechnika országos levéltá- ri alkalmazásának és az állományvédelemnek a kérdéseit. Az 1980-as években részt vett a szocialista országok többnyelvű terminológiai szótárának összeállításában, és kiadta a magyar nyelvű változatot (1988). Levéltártörténettel is foglalkozott, tanulmányai jelentek meg az Országos Levéltár 1874–1974 közötti nemzetközi kapcsolatairól és a Levéltári Közlemények 70 éves történetéről. Buzási János negyedszázadon át töltött be vezetői posztot az Országos Levéltárban. E hosszú idő alatt munkaidejének nagyobb részében az irányítással, munkaszervezési kérdé- sekkel és az ezekkel járó adminisztratív vezetési feladatokkal kellett foglalkoznia. Megfontolt, emberséges vezetőként mindig az intézmény érdekeit tartotta szem előtt. Fogékony volt az újra: a modernebb állományvédelmi eszközök és a számítástechnika alkalmazásá- nak egyik élharcosa volt az intézményben. Az 1980-as évek végén, az1990-es évek elején, a nagy változások időszakában sok problémával kellett szembesülnie az intézményen belül. Akadtak munkatársak, akik meggondolatlanul követeltek olyan dolgokat, amelyeknek nem volt realitása, és azért támadták a vezetőket. Buzási János ezekben az években sem ingott