Levéltári Szemle, 63. (2013)

Levéltári Szemle, 63. (2013) 1. szám - MŰHELYMUNKÁK - ERŐS KRISZTINA: Források a második világháború zalai katonai áldozatairól

Források a második világháború zalai katonai áldozatairól 53 ők azért kaptak segélyt az államtól, mert az eltartó családfő háborús események következtében

tűnt el vagy halt meg. Az információkat azonban alaposan át kell tanulmányozni, hiszen nemcsak a katonai eseményekben részt vettek hozzátartozói igényelhettek segélyt, hanem más civileké is: „1945. 03. 04-én vitték el az oroszok, mint civilt”

16

. Ha azonban a tényleges katonai

szolgálatot teljesítő özvegyének igényével találkozunk, akkor a részletes adatlap segítségével

fontos információkat tudhatunk meg az áldozatokról: a személyes adatok mellett, azonossági

számot, iskolai végzettséget, munkahelyet, vagyoni helyzetet, a tényleges katonai szolgálat idejét, helyét, leszerelést, rendfokozatot, alakulatot, kitüntetést, az eltűnés vagy a halál körülményeit. Fontos volt az igénylő vagyoni helyzete és az eltartottak száma is. Különösen értékesek a Zalaegerszegi Járás Főszolgabírájának iratai (MNL ZML IV. 424e.),

itt gyakoriak a katonai anyakönyvi lapok másolatai, melyekben gyakorlatilag végigkövethetjük a

bevonult katona hadi szolgálata alatt történt változásokat (bevonulástól a halálig vagy az eltűné-

sig). Ezek azért is különösen fontosak, mert a személyi oldalról máshonnan hiányzó adatokat

pótolhatunk (azonossági szám, állománytest, rendfokozat stb.) Gyakran mellékletként találhatunk kivonatokat, másolatokat a névszerinti veszteségkimutatásokból is. Az ötvenes években a járási és megyei tanácsok szakigazgatási szervei foglalkoztak a hadigondozási ügyekkel, ezek először az igazgatási majd az egészségügyi osztály feladatköréhez tartoztak. Községi szinten a nyilvántartási munkát végezték. Fontos források lehetnek a kutatáshoz a halotti anyakönyvek. Ezekbe csak azoknak a szemé-

lyeknek halálozási adatait vezették be, akikről hivatalos értesítést kapott az adott hivatal. Itt fő-

ként a Honvédelmi Minisztérium és a járásbírósági adatok szerepelnek. A halotti anyakönyvekben nem minden esetben találunk pontos adatokat, sokszor az elhunytnak csak az életkorát

tüntették fel, pontos születési dátumát nem, emellett – mivel a születési hely szerinti illetékes

hivatal végezte az anyakönyvezetést –, sokszor nem találunk lakhelyet, és a katonai szolgátra

vonatkozó információk is teljesen hiányoznak. A felsoroltakon kívül szinte számtalan helyen bukkanhatnak még elő áldozatok nevei

(gyámügyi, községi iratok stb.), ezek kutatása azonban majd a következő időszak feladata lesz. A készülő adatbázis Eddigi kutatásunkkal egyértelműen távolabbi célokat szeretnénk szolgálni. Hosszabb távon tervezünk egy adatbázist a második világháború zalai áldozatairól, aminek elkészítése során a teljességre szeretnénk törekedni. Ehhez a már meglévő országos kutatásokat (adatbázisok, lajstromok, kimutatások) és a helyi levéltári forrásokat használnánk, kiegészítve minden olyan külső

(hozzátartozóktól, ismerősöktől származó) információval, amelyek érdemben hozzá tudnának

tenni a készülő listához. Az adatbázisban a tervek alapján községek szerint is lehetne keresni.

Mivel előfordul, hogy a születési és a lakhely nem egyezik meg, ezért az ilyen személyek két helyen is kereshetők lennének. A lehető legrészletesebb információt kívánjuk adni minden áldozatról, a következő adatokkal: név, születési idő, születési hely, anyja neve (feleség neve), halál

éve, halál helye, rendfokozata, csapatteste, halál oka, sírhelye, járásbírósági (holttá nyilvánítási)

szám (amennyiben volt), egyéb adat, forrás, melléklet, kitüntetés, azonossági szám. Az adatbázis készítése során számos, elsősorban technikai probléma merült fel. Főként a

személy- és helységnevek elírása jelentett megoldandó feladatot. Sokszor nem lehetett megállapítani, melyik a helyes, ebben az esetben mindkét vagy több variációt feltüntettünk. Egy-egy személy neve több forrásban is felbukkanhatott, néha különböző adatokkal (pl. eltérő születési

dátumok, míg a többi adat azonos), ezeket a források megjelölésével feltüntettük. Fontos még

kitérni a veszteség fajtájára is. Ennek a problémájával a veszteségi kartonokból készített adatbázisok esetében találkoztunk. Aki valamilyen okból harcképtelenné vált, az szerepelt a veszte- 16 MNL ZML IV. 424. Zalaegerszegi Járás Főjegyzőjének iratai. Hadigondozási iratok 664/1946.