Levéltári Szemle, 63. (2013)

Levéltári Szemle, 63. (2013) 1. szám - MŰHELYMUNKÁK - ERŐS KRISZTINA: Források a második világháború zalai katonai áldozatairól

Források a második világháború zalai katonai áldozatairól 49 A soron következő jogszabály az 1/1960 (IV. 13.) IM rendelet,

7 amely szerint az eljárást kizáró-

lag az a járásbíróság (városi, városi kerületi bíróság) folytathatja le, amelynek területén az eltűnt

belföldi lakóhelye, illetőleg ennek hiányában utolsó állandó tartózkodási helye volt. Belföldi lakóhely vagy tartózkodási hely hiányában kizárólag az a járásbíróság (városi, városi kerületi bíró-

ság) illetékes, amelynek területén az eltűntnek vagyona, illetőleg vagyonának túlnyomó része

van. Ha az illetékes bíróság nem állapítható meg, az eljárást a Pesti Központi Kerületi Bíróságnak kell lefolytatnia. A rendelet az eljárás lefolytatására vonatkozóan a korábbiakhoz hasonlóan

járt el. A holtnak nyilvánítás egy törvényi vélelem arra nézve, hogy az eltűnt személy meghalt, és

mint ilyen, megindításának különböző előfeltételei vannak. Az úgynevezett személyállapottal

összefüggő nem peres bírói eljárás minden esetben kérelemre indul, nem keresettel. Az arra jogosult kérelmezőnek (aki lehetett házastárs, örökös, ügyész, gyámhatóság, vagy akinek jogi érdeke fűződik az eljáráshoz) az illetékes bírósághoz, jegyzőhöz, vagy később tanácshoz, kellett

fordulnia, ahol felvették az elsődleges jegyzőkönyvet. Az illetékesség általában az eltűnt utolsó

belföldi lakhelye szerinti bíróság volt, ezen kívül illetékes volt még a tartózkodási hely, a vagyon

fekvése szerinti bíróság, vagy ahol a vagyon túlnyomó része van, esetleg a Pesti Központi Kerületi Bíróság. Ha egyik sem volt kielégítő, a Fővárosi Bíróságtól lehetett kérni kijelölést. Az elsődleges jegyzőkönyvek kötelező tartalmi elemeket tartalmaztak, mint az eltűnt neve

és legfontosabb személyi adatai (születési hely, idő, lakhelye, szülei, foglalkozása, házassága),

valamint az eljáró bíróság neve, az illetékesség alapja, az eltűnés körülményei, helye, ideje, kérelem, valamint a kérelmező legitimációja, pl. anyakönyvi kivonat. Az eljárás exparte, vagyis nincs

ellenérdekű fél, megkötött határideje sincs. A bíróság hirdetményi kézbesítéssel folyamodott adatokért, fel kellett hívnia mindenkit,

hogy az eltűntre vonatkozó ismereteit közölje a bírósággal. A hirdetményt ki kellett függeszteni

a bíróság, az önkormányzat (tanács) hirdetőtábláján, meg kellett küldeni a hozzátartozóknak, az

eljárás megindítására jogosultnak, a képviselőnek és az ügygondnoknak is. Háború esetén a

Honvédelmi Minisztériumnak és a Vöröskeresztnek is kézbesíteni kellett a hirdetményt,

valamint a kérelmezőnek saját költségén közzé lehetett tenni bármelyik belföldi vagy külföldi

napilapban is. 1950-ig általában a Magyar Közlönyben kellett hirdetést feladni, utána

általánosabbá vált a helyi, főként megyei, városi napilapokban való megjelentetés. (Egyébként a

„Magyar Közlöny 1945 és 1950 között folyamatosan közölte a járásbíróságok által holtnak

nyilvánítottak adatait”.

8

) „A hirdetményben fel kell hívni az eltűntet, továbbá mindazokat, akiknek az eltűnt életben

létéről vagy elhalálozásáról, illetőleg eltűnéséről, vagy pedig holtnak nyilvánítás szempontjából

lényeges egyéb körülményekről tudomásuk van, hogy az erre vonatkozó adatokat a bíróságnak,

illetőleg az esetleg kirendelt ügygondnoknak (11. §) harminc nap alatt jelentsék be, mert ellenkező esetben a bíróság a rendelkezésre álló adatok alapján fog a holtnak nyilvánítás kérdésében

határozni. 7. § (1) A hirdetményt harminc napra ki kell függeszteni a bíróság hirdetőtábláján, továbbá

a bíróság illetékessége szempontjából irányadó [4. § (1) bekezdése] községi (városi) tanács - több kerületből álló városokban mind a városi (fővárosi), mind pedig a kerületi tanács - végrehajtó bizottságának a hirdetőtábláján is. (2) A 4. § (2) bekezdése esetében a hirdetményt Budapest főváros tanácsa végrehajtó bizottsá-

gának a hirdetőtábláján, illetőleg a kijelölt bíróság székhelyén működő községi (városi) tanács

végrehajtó bizottságának a hirdetőtábláján kell kifüggeszteni. (3) A községi tanács végrehajtó bizottságának titkára, illetőleg a városi tanács végrehajtó bizottságának igazgatási osztálya köteles a hirdetményt a helyben esetleg szokásos egyéb módon (pl. 7 Http://www.complex.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=96000001.IM

. (A letöltés ideje: 2012. november 22.) 8 RADICS, 1989. 149.