Levéltári Szemle, 63. (2013)

Levéltári Szemle, 63. (2013) 1. szám - MŰHELYMUNKÁK - CSATÁRI BENCE: Az Országos Rendezőiroda működése a Kádár-rendszer végén

Csatári Bence 38 szát az önjelölt előadóművész 1986. november 21-én, amiért nem kapott végleges ORIengedélyt még hétszeri próbálkozás után sem.

49 A minisztérium kivizsgáltatta az ügyet az ORIval, aminek képviselője egyebek mellett azt írta a levele mellékletében: „Nem pódiumra termett

előadó. Nem színpadi alkat (jelenség). Éneklése iskolás. Ritmikai hibák. Előadásmódja érdektelen. Népdalban közepes produkciót nyújtott. Cigánydalból pedig nagyon gyenge volt. Nem

egyéniség. Bizonytalan, modoros, hamis, szolid, rokonszenves, de alig színpadképes. Szürke és

jelentéktelen, de nem rossz. Kicsit koros kezdő énekesnek (42 éves). Végeredményben gyenge és erőltetett produkciót nyújtott.”

50

. A vizsgákra egyébként minden évben január-februárban

lehetett jelentkezni, amelynek feltételei voltak: 18-35 éves életkor, büntetlen előélet, középiskolai végzettség vagy szakmunkásvizsga, vizsgadíj befizetése, ami 1986-ban ezer forintot, plusz sikeres vizsga esetén további 500 forintot jelentett a működési engedély kiállításának költségeire.

Az ORI igény esetén adatlapot és a szakmai követelményeket tartalmazó tájékoztatót küldött

előzetesen a vizsgázóknak.

51 Az egyes szerzemények engedélyezési eljárásaiban azonban már lehetett érzékelni a változá-

sok szeleit. Csanádi Lajos arról tájékoztatta az egyik hozzájuk forduló magyar nóta szerzőt, hogy 1986-ban a Magyar nóta és népdal bizottság megszűnt, az ORI pedig nem bírálhatja el ezeket a szerzeményeket.

52 Hasonlóan járt egy 16 éves érdi lány dalszövegeivel, amit az intézmény a Zeneműkiadó Vállalatnak, illetve a Magyar Rádió Zenei Főosztályára továbbított Csiba Lajos szerkesztőnek, ugyanis a Táncdal- és Sanzonbizottság akkor már nem működött.

53 Fegyelmi eljárások az ORI-ban Az ORI az általa alkalmi szerződésekkel szerepeltetett művészekért erkölcsi és anyagi felelősséggel tartozott, ha pedig valamiféle kihágást észleltek, retorziókat alkalmaztak velük szemben. Előfordult, hogy egy művész elfelejtett elmenni az előadására, akit a kár visszafizetésére

köteleztek.

54 Volt olyan eset is, hogy az előleg kifizetése ellenére művész nem teljesítette több előadásra szóló kötelezettségét, holott az 1986. évi ORI-szerződés alapján előleget fizettek számára.

55 A korszak egyik neves humoristájával is lehetett az ORI-nak némi nézeteltérése, mert a sok

dicsérő szó mellett a művésznek írt levelében Bulányi László azt kérte, hogy vidéki turnéján

„még szigorúbb önkontrollal gazdagítsa társadalmi haladást szolgáló gondolatainak szuggesztív

kisugárzását”

56

. Más esetben az ORI és a művészek közötti exkluzív szerződések megszegését

szankcionálta az ORI. Az egyik szinésznővel 1987. október 1-jén kötöttek szerződést vendéglá-

tóhelyeken való fellépésre. Mivel a művésznő a kontraktus szerint csak a Taverna Belvárosi

Szálloda és Vendéglátó Vállalat „vendéglátó munkahelyein” léphetett volna fel, és ennek ellené-

re máshol is szerepelt, figyelmeztetést kapott az ORI-tól. A dorgáló hangnemű irat felszólította az érintettet, hogy vagy kérjen hozzájárulást, hogy máshol is szerepelhessen, vagy szüntesse

meg a szerződését az ORI-val. Az ORI állandó alkalmazottaitól is megkövetelte a munkafegyelmet, egyiküket szigorú megrovásban részesítették 1987-ben azért, mert két napra távol maradt munkahelyétől, ezért az erre a két napra eső fizetését is levonták. Az ügy érdekessége, hogy ekkor már nem hivatkoztak a

„szocialista erkölcsre” vagy a „szocialista embertípusra”, mint követendő példára, pusztán a

munkaszerződés megszegése volt a fegyelmi ügy alapja.

57 49 MNL OL XXVI–I–67 7. d. 6083. 50 MNL OL XXVI–I–67 7. d. 6083. 51 MNL OL XXVI–I–67 7. d. 6204. 52 MNL OL XXVI–I–67 6. d. 5766. 53 MNL OL XXVI–I–67 6. d. 4168. 54 MNL OL XXVI–I–67 5. d. 2593., 3142. 55 MNL OL XXVI–I–67 4. d. 24–29. d. 56 MNL OL XXVI–I–67 4. d. 826. 57 MNL OL XXVI–I–67 6. d. 5231.