Levéltári Szemle, 63. (2013)
Levéltári Szemle, 63. (2013) 4. szám - MÉRLEG - Felekezeti társadalom – felekezeti műveltség. Rendi társadalom – polgári társadalom (Csik Tamás)
Mérleg 88 ló város önállósulási törekvése a számára idegennek tekintett uralomtól. Visszatérve a 19. századhoz, Kövér György az országos politikai életben is ismert Szterényi (Stern) család példáján mutatta be az asszimiláció különféle módozatait. A neves társadalomtörténész egyben polemizált is Fenyves Katalinnal, akiknek műve már címében is eljárulja a véleménykü- lönbséget (Képzelt asszimiláció? Négy zsidó értelmiségi nemzedék önképe.). Mint Kövér György megjegyezte, a „kitéréstörténet” kifejezés már önmagában is inkább a disszimilációra utal, azonban a Szterényiek példája inkább egy más irányú folyamatot támaszt alá. Az egyes családtagok asszimilációjában, eltérő módon bár, de igen nagy szerepe volt mind a személyes, mind a felekezeti szempontoknak, de legalább ennyire fontos lehetett a bizonyos társadalmi szint felett már nagyon is érezhető állami impulzus. A szerző szerint a végeredményében sikeres folyamat végén így keresztény családok jöttek létre, akik különfé- le módokon integrálódtak a társadalomba. A kötet következő, a felekezetiséget és a társadalmi helyzeteket vizsgáló része inkább azon tanulmányok egyfajta gyűjtőhelyének tűnik, amelyeket más fejezetben nehezen lehetett volna beilleszteni. Így itt kapott helyet Farkas Noémi Tünde tanulmánya, amely témáját tekintve inkább az irodalomtörténet és a történettudomány határterületén helyezkedik el. A 18–19. századi, közép-erdélyi halotti beszédeket kutató szerző arra hívta fel a figyelmet, hogy bár a beszédek erősen függtek a megrendelőtől és az ábrázolt személy társadalmi pozíciójától, mégis jóformán azonos formában készültek, és megírásuk jelentős teológiai képzettséget kívánt. Hudi József tanulmánya a mikrotörténeti megközelítés irányába kalauzolja az olvasót. A Voyta Adolf, pápai építész társadalmi kapcsolatait bemutató írás alapján megállapítható, hogy egy hátrahagyott visszaemlékezés önmagában még nem elegendő a kapcsolati háló felderítéséhez, mivel ugyanilyen fontos a vizsgált személy társadalmi életben betöltött szerepe. Ebben az esetben mindez – többek között – a helyi szabadkőműves pá- holyhoz kapcsolódik, amelynek dokumentumai egy olyan aspektusát tárják fel Voyta Adolf életének, amely visszaemlékezésében csak kevéssé tükröződött. A szabadkőművesség ebben az esetben sajátos formában jelent meg: mint a szerző megjegyezte, a kiegyezés ellenes és konzervatív liberális szemléletű Voyta olykor a zsidó nagypolgárság gazdasági életre gyakorolt befolyását is élesen támadta. Az eset is igazolja, hogy a szabadkőművesség közelebbi, helyi közösségeket érintő vizsgálata, igen hasznos szolgálatot tehet a velük kapcsolatos téves és rendszerint ártalmas nézetek elleni küzdelemben. Szintén posztmodern téma a társadalmi nemek kutatása, ezen belül is sajátos megközelítést hozott Sárai Szabó Katalin tanulmánya, aki a nők református egyházon belüli helyzetét kutatta. A szerző felhívta a figyelmet, hogy minden – mai mércével nézve – negatív megkülönböztetés ellenére, a nőkre nagyon fontos és megbecsült szerep hárult, akár még a századfordulós református egyház belső életében is, amennyiben nem kérdőjelezték meg a számukra megszabott határokat. A „társadalmi anyaság” szerepével együtt járó karitatív tevékenység valójában nagyon is tiszteletreméltónak számított már 19–20. század fordulóján is. Mindezt egy másik oldalról is lehet szemlélni: mi történik, ha egy személy vagy szervezet átlépi a számára megszabott határokat. Hajtó Vera, az 1920-as évek belga–magyar gyermekmentő akciójának kapcsán egy ilyen esetet mutatott be. Az Országos Gyermekvédő Liga nagyon fontos feladatot látott el a korszakban, már csak az állami gyermekvédelmi hálózat hiánya miatt is. Tevékenységük mégis konfliktust eredményezett az állammal, mivel külföldi örökbefogadásokban is segédkeztek, így konfliktusba kerültek a hazafias szempontokat képviselő állami hatalommal. Mint a Hajnal István kör korábbi, pécsi konferenciájának központi témája is jelezte, a felekezetiség és az etnikum kapcsolata számos szempontból vizsgálható. Ebben az esetben a kisebbségi lét került az egyik fejezet központjába. Hogy a felekezetek és az etnikumok
