Levéltári Szemle, 63. (2013)
Levéltári Szemle, 63. (2013) 4. szám - LEVÉLTÁRTÖRTÉNET - KATONA CSABA: Rákóczi – iratok Hollandiából, 1956–2006
Katona Csaba 82 pott. Feladatát a mindenkori vezetőség utasításaihoz hűen látta el, a politikai palettán magát a keresztény „úri” jobbközép képviselőjeként határozva meg. Hogy szorgos hivatalnoki munkáját milyen nagyra értékelték, azt jelzi, hogy amikor 1937-ben közvetlen főnökét, Mikecz Ödön államtitkárt Darányi Kálmán akkori magyar miniszterelnök felmentette a sajtó- osztály vezetése alól, ő lépett a helyébe, 13 de ezt a posztot nem sokáig, mindössze 1938-ig tölthette be. Ebben az évben megkapta a Magyar Érdemrend középkeresztjét, majd 1940 és 1943 között a Legfelső Honvédelmi tanács vezértitkárának állandó helyettesévé, egyúttal osztályfőnökké lépett elő. Tagja volt a keresztény értelmiség tömörítésére létrerött Pátria Klubnak. 14 A második világháború viharai azonban őt is elsodorták, 1945-ben, a háború utolsó évében Moszkvába került, szovjet hadifogságba, ahonnan azonban szerencsésen hazatérhetett. Rákóczy Imre 1956-ban, az október 23-án kitört forradalom leverését követően hagyta el Magyarországot feleségével együtt, 15 a család így került Hollandiába. Nyitott azonban a kérdés, hogy miként kerültek hozzá a fejedelmi Rákóczi család iratai? Miután 1956. november 4-én a szovjet Vörös Hadsereg csapatai bevonultak az országba, a Budapest utcáin folyó harcok során komoly sérülés érte a Magyar Országos Levéltár épületét is. 1956 november 6-án egy, a Margitszigeten állomásozó szovjet üteg pontos lövése éppen találta telibe a levéltárat. Az okot a tüzelésre az szolgáltatta, hogy – legalábbis egyes források szerint – torkolattüzek voltak láthatóak a levéltár épületében. 16 A jól célzott belövés nyomán gyorsan sokáig megfékezhetetlennek bizonyuló tűzvész alakult ki, amely több napon át pusztította a Magyar Országos Levéltárat. E sajnálatos események következtében 1956-ban több mint 9000 iratfolyóméternyi pótolhatatlan jelentőségű történeti iratanyag semmisült meg. Ekkor érte végzetes sérülés a Rákóczy családnak a Magyar Országos Levéltárban őrzött levéltárát is. 17 A napokon át izzó iratok az oltásában, olyan emberek is részt vettek, akik nem tartoztak a levéltár dolgozóinak kötelékébe, de önként siettek az értékes iratok mentésére: „a tűz megfékezését és a levéltári anyag mentését” az ott lakó levéltári dolgozók mellett az épületbe bejutó „idegenek”, azaz várbeli lakosok és egyetemisták kísérelték meg.” Igen valószínű tehát, hogy az égő levéltár oltására indulók között volt Rákóczy Imre is, aki vélhetően ekkor vette magához azokat a Rákóczi-iratokat – megmentendő őket a teljes pusztulástól –, amelyeket özvegye 1974-ben átadott a Nemzeti Levéltárnak Hágában. Egyébiránt ide kívánkozik még annak az érdekességnek az emlí- tése, hogy a 2006 októberében átadott iratok legrégebbi darabjáról, az 1322-ben keltezett I. Károly Róbert-féle oklevélről pl. biztosan tudható, hogy az úgynevezett Ernst-gyűjtemény része volt, amelyet 1939-ben árverésen értékesítettek. 18 A gyűjteménybe tartozó oklevelek egy részét a Magyar Országos Levéltár vásárolta meg, ám nem mindegyiket, így ezek az árverezés során másokhoz kerültek, ezek közé tartozott ez az oklevél is. Az árverést megelő- zően azonban a Magyar Országos Levéltár fotót készíttetett a meg nem vásárolt iratokról (így erről is) és a Diplomatikai Fényképtárban (DF) helyezte el azokat a DF 105 220– 105 257 számok alatt. Az 1322-be kiadott oklevél fényképe a DF 105 232 számot kapta. Ha azonban ez az oklevél akkor az árverésre került és nem a Magyar Országos Levéltárba, 13 MARÁCZ, L.: i. m. 8. 14 6161/2006. MOL. 15 MARÁCZ, L.: i. m. 5. és 8. 16 LAKOS JÁNOS: A Magyar Országos Levéltár története. Bp., 2006. 347–348. 17 „A Rákóczi, másként Rákázy (lánczi) család levéltára a MOL-ban 1945-ben elpusztult.” 6161/2006. MOL. A család iratanyagából csupán az onnan kiemelt középkori oklevelek maradtak meg (nyolc darab). 18 408/1959. MOL sz. ügyirat.
