Levéltári Szemle, 63. (2013)
Levéltári Szemle, 63. (2013) 4. szám - LEVÉLTÁR PEDAGÓGIA - ERDÉSZ ÁDÁM: Írás – forrás – történelem : Közművelődési munka az MNL Békés Megyei Levéltárában
Írás – forrás – történelem: Közművelődési munka az Békés Megyei Levéltárában 75 7. Személyes dokumentumok a 18. – 19. századból (Naplók, memoárok, levelek, más személyes dokumentumok a hajdani gyermekéletről és iskoláról.) 8. Egy per a Rákosi-korszakból. (Az írás korabeli eszközei, írógép, indigó.) A programban egy gimnázium, egy szakképző iskola és egy általános iskola diákjai vettek részt. Azaz a nyolc foglalkozás három sorozatban futott le. Az idő és az utazás miatt mindegyik partnerünk gyulai iskola volt, de éppen a sajtónak köszönhetően „híre ment” a foglalkozásnak, s terven felül egy orosházi iskola három osztályba is meghívta a legizgalmasabbnak bizonyuló lúdtollas, pecsétöntős órát. A levéltárban zajló iskolai programok mellett több „roadshow”-ban is részt vettünk. A legnagyobb szabású és legérdekesebb vállalkozás a megyei önkormányzat egyik programjához, az úgynevezett Megyejáráshoz kapcsolódott. A program keretében 2008 és 2010 között – más intézményekkel együtt – a levéltár minden egyes Békés megyei települést meglátogatott egy mobil kiállítással és egy rövid, kiállítás-megnyitóként szolgáló előadással. A mobil kiállítás molinókból állt, az első állomáson mindössze tíz molinó sorakozott egymás mellett: kilenc a megye közel ezer éves történetét mutatta be, egy pedig a vendéglátó települését. A vándorlás során a képes-szöveges molinók száma mindig eggyel gyarapodott, a legvégén a megyetörténeti vásznak mellett 75 településtörténeti molinó sorakozott. A látványvilágot iparművész tervezte meg. A kiállítás megnyitása – második eseményként – egy olyan programsorozathoz illeszkedett, amelyet a megyei közgyűlés elnöke és a meglá- togatott település polgármestere indított el, így többnyire népes és a levéltár szempontjából fontos közönség előtt zajlott a kiállítás megnyitó. Érdekes, komoly kihívást jelentő feladat volt tizenöt percben, színes történeteket görgetve, de mégis folyamatokat megragadva beszélni egy-egy megyei település történetéről. A monstre sorozat alaposan kibővítette intézményünk kapcsolatrendszerét s az ismertsége mellett növelte presztízsét is. A rendezvénysorozat a helyi elektronikus és írott sajtó folyamatos figyelme mellett zajlott, így a levéltár a megyejárás sorozat révén közel két éven keresztül állandóan szerepelt a sajtóban. A molinók összeállítása során számottevően gyarapodott elektronikus képgyűjteményünk, a gyűjteményünkben kevés fotóval szereplő falvakat egyik munkatársunk végigfotózta. Egy kis konferencia sorozattal is tettünk egy nagy megyei körutat. Ez a program az Értékalapú kutatások címet viselte. Az azonos minta szerint készült meghívókban azt hangsúlyoztuk, a kontinuitás 1948-at követő megszakadása után azokat a történeti tényezőket keressük, amelyekkel egy-egy településen az innovációs tervek készítésekor ma is számolni kell. Alkalmanként három 20–20 perces előadásra került sor. Az első előadó megpróbálta megragadni azokat a hosszú időtartamokon keresztül érvényesülő történeti folyamatokat és tényezőket, amelyek évszázadokon keresztül – általában a 18. századi újratelepüléstől – kezdve befolyásolták egy-egy város életét. A második előadó egy, az adott településre jellemző speciális gazdaság-, társadalom- vagy mentalitástörténeti témáról beszélt. Például Sarkadon a helyi cukoripar történetéről, Gyomán a Kner családról és nyomdájukról mint a szellemi tőkére alapozott innováció mintájáról, Szarvason a szlovák eredetű evangélikus népesség jellegzetes, a város történetét döntő módon formáló mentalitásbeli jellemzőiről. A két levéltáros után mindig egy helyi vendég következett, a maga által kutatott témával. Arra törekedtünk, hogy a második-harmadik előadás egyike valamilyen aktuális, a helyi kö- zönséget kimondottan érdeklő téma legyen. Például Sarkadon a település történetében kilencven éven át meghatározó szerepet játszó cukoripar története és a cukorgyár bezárása indított el hosszú, sokszereplős diskurzust. Gyomaendrődön a mezővárosi tradíciókkal rendelkező református Gyoma és a szűkebb határú katolikus Endrőd közigazgatási egyesí- tése után keletkezett feszültségek történeti okainak áttekintése váltotta ki a legnagyobb ér-
