Levéltári Szemle, 63. (2013)
Levéltári Szemle, 63. (2013) 4. szám - LEVÉLTÁR PEDAGÓGIA - VÁGOLA ÉVA: A tanórán kívüli oktatás és az élménypedagógia pszichológiai, pedagógiai szempontjai és előnyei
Vágola Éva 70 És most érkeztünk el az élménypedagógia harmadik fontos pilléréhez, a játékörömhöz. Legtöbbször a játék adja azt az érzelmi többletet, amiről eddig szó volt. A német Karl Groos (1861–1946) a játékot funkciógyakorlásként, a felnőttkori tevékenység előkészületeként értelmezte. 10 Valóban vannak olyan játékok, amelyek ezt támogatják. Ugyanakkor azt is megemlíthetjük, hogy például Flow-élményt a gyerekek játék közben is átélnek. Ami megkülönbözteti a játékot, játszást a többi tevékenységtől, az a pillanatról pillanatra változó élmény öröme. A játékörömnek sokféle forrása lehet. Játék során a még be nem gyakorolt funkciók, viselkedésformák, készségek sikeres kivitelezése felett érzett örömöt Karl Bühler (1879–1963) funkcióörömnek nevezte. Egy másik örömforrás az „én csinálom” öröme, amikor is a hatni, előidézni tudásra való vágy feszültsége oldódik fel. A sikerélmény pozitív bizonyosságot ad önmagunkról. Egy harmadik örömforrása a játéknak a ritmus, a szabá- lyos ismétlődés, mely biztonságot ad. De sorolhatjuk még az illúzió, a kaland, a titok feszültségét is. A játékot jellemző öröm az érésből, fejlődésből, az érdeklődés-tevékenység gyakorlásából származó feszültségeket vezeti le. Életszakaszok tükrében a játék témája változik: a kicsiknél a játék maga a mozdulatok gyakorlása, majd megjelenik a tárgyjáték, hatéves kortól pedig már a szerepjáték szerzi a legnagyobb élvezetet. 11 Ez utóbbi a magyará- zat arra, hogy a drámapedagógiai módszerek miért oly hatásosak az általános iskolások kö- rében. Végezetül, ha a felvonultatottak alapján végiggondoljuk, hogy miben lehet más a közgyűjteményekben zajló oktatás, nevelés az iskolaihoz képest, és mik az előnyei, akkor röviden válaszolva azt mondhatjuk, hogy kitűnő helyszínt biztosítanak az élménypedagógiá- nak, amely az összes – imént felidézett – reformgondolatot gyakorlatba integrálja. A cikk szerzője gyermekekkel 10 P UKÁNSZKY B ÉLA – N ÉMETH A NDRÁS : Neveléstörténet. Nemzeti Tankönyvkiadó Rt., Bp. – Szeged, 1998. 493. 11 M ÉREI F ERENC – V. B INÉT Á GNES : Gyermeklélektan. Medicina Könyvkiadó Rt.. Bp., 2006. 124 – 126.