Levéltári Szemle, 63. (2013)

Levéltári Szemle, 63. (2013) 4. szám - LEVÉLTÁR PEDAGÓGIA - FÜLÖP TAMÁS–MÁKOS JUDIT–SZABÓNÉ MASLOWSKI MADLEN: „Nyitott levéltár – Velünk élő múlt.” Az MNL JNSz Megyei Levéltár történelmi programsorozata általános ésközépiskolás tanulók számára

55 FÜLÖP TAMÁS – MÁKOS JUDIT – SZABÓNÉ MASLOWSKI MADLEN „NYITOTT LEVÉLTÁR – VELÜNK ÉLŐ MÚLT” AZ MNL JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI LEVÉLTÁR TÖRTÉNELMI PROGRAMSOROZATA

ÁLTALÁNOS ÉS KÖZÉPISKOLÁS TANULÓK SZÁMÁRA 2010 elején, amikor levéltárunk munkatársaival elhatároztuk, hogy a TÁMOP program keretében pályázatot nyújtunk be tanórán kívüli oktatási programok lebonyolítására, intézményünket egy addig járatlan út felé irányítottuk. Akkor már tudtuk, magunk is éreztük,

hogy a megyei levéltárakkal kapcsolatos társadalmi elvárások átalakultak; a szakmai megújulás igénye, a „nyitott levéltár” és „szolgáltató levéltár” koncepció gyakorlati megvalósí-

tásának szándéka természetszerűleg vetette fel a klasszikus levéltári alapfeladatokon túlmutató tevékenységformák szükségességét. És ha akkor még nem is kristályosodott ki e szakterületek egységes koncepciója, biztosak voltunk abban, hogy a levéltárak korábban nem

túl széleskörű társadalmi kapcsolatrendszerének bővítésére, az új felhasználói rétegek megszólítására legalkalmasabb eszközök a közoktatás segítése, a közművelődési, kultúraközvetítői feladatok hangsúlyosabbá tétele lehet. A fiatalabb, közép- és általános iskolai korosztályok felé nyitás szándéka korántsem

csak a jövőbeli felhasználók (döntéshozók), vagy a gyermekek által a szülők megszólításá-

nak szűkkeblű igényével társult, úgy véltük, a levéltárak „zárt” világát, az archívumok féltve

őrzött kincseit és az intézmények által felhalmozott múltismeretet a jövő generációk szá-

mára kell elsősorban bemutatnunk. Magunk számára is kihívást jelentett, hogy olyan oktatási programokat dolgozzunk ki, amelyek a rigorózusabb iskolai tudásátadáson túlmutató

formában, a nemzeti és helyi múlt világába úgy kalauzolja el a gyerekeket, hogy azok játé-

kos, könnyedebb, sokszínűbb formában, de hiteles és tudományosan megalapozott módon

találkozzanak a helytörténettel. Ma már biztosan állíthatjuk, joggal feltételeztük, hogy a tanulók számára az élményszerű tudásszerzést közvetlenül a helyszínen, a nem formális tanulási módszerek segítségével biztosíthatjuk a leghatékonyabban. Szemlélet- és paradigmaváltásra egyszerre volt szükség ahhoz, hogy a levéltárosok és

a levéltárak által felhalmozott tudást közvetlen oktatási célokra, a sokoldalú képességfejlesztés, a kulturális nevelés, a társadalmi hátrányok leküzdése érdekében hasznosítsuk. Ehhez biztosítottak egyedi, hamisítatlan miliőt a levéltári források és az általuk reprezentált

múlt közvetlen közelsége, a levéltári munka sokrétűsége, az archívumok, a levéltári raktá-

rak „titokzatos” világa. Az előkészületek részét képezte az iskolák, a tanulók speciális igényeinek felmérése. Cé-

lunk ugyanis az volt, hogy az egyes témaköröket, foglalkozásokat, feladatokat, a levéltárban

elsajátítandó ismeretek körét a gyermekek képességeihez, felkészültségéhez, valamint az iskolák oktatási-nevelési programjaihoz igazítsuk. E felkészülés a levéltár oktatási program-