Levéltári Szemle, 63. (2013)
Levéltári Szemle, 63. (2013) 4. szám - KILÁTÓ - KÖCZE LÁSZLÓ: Gazdasági gyűjtemények és levéltári értékelés az Egyesült Államokban
Gazdasági gyűjtemények és levéltári értékelés az Egyesült Államokban 33 A Hagley Könyvtár és Múzeum eredetileg Pierre S. du Pont (a DuPont 6 és General Motors vállalatok elnökének) magángyűjteménye volt a húszas években, ugyanis du Pont – szenvedélyes gyűjtő lévén – megpróbálta összegyűjteni a neves család iratait. 7 A család történetének dokumentálása mellett azonban du Pont a műszaki és a gazdasági iratok felkutatását is feladatának tekintette, s ezek együtteséből jött létre 1953-ban a Longwood Könyvtár. Charles W. David, a Könyvtár vezetőjének irányítása alatt formálódott ki a KeletPennsylvania, New Jersey, Delaware és Maryland államok (a közép-atlanti térség) gazdaságtörténetének dokumentálására irányuló munka, amelyet kezdettől fogva nyilvános könyvtárként végzett a Longwood Könyvtár. A családi iratok elhelyezésével párhuzamosan a DuPont cég iratai, amelynek legkorábbi darabjai 1802-ből származtak a Hagely Mú- zeumba kerültek, majd 1961-ben a család és a vállalat megállapodott a két gyűjtemény öszszevonásáról, így jött létre a Hagley Múzeum és Könyvtár Willmingtonban (Delaware), amely célul tűzte ki a térség vállalati iratainak megőrzése mellett a prominens gazdasági szereplők magániratainak összegyűjtését is. 8 Ugyan a Hagely legmeghatározóbb, pontosabban legismertebb gyűjteményei a mai napig a du Pont-DuPont archívumok, a Könyvtár őrizetében számtalan más (nagy)vállalat, szervezet, illetve személy anyaga is megtalálható. Az egykori vegyipari, mára iparágak sokaságában tevékenykedő óriáscég mellett jelentős értéket képvisel a Sperry-UNIVAC vállalat (számítástechnika), az AVON cég vagy az egyik legnagyobb vasúttársaság a Pennsylvania Railroad Company iratanyaga is. 9 A vállalati iratokon túl a Hagley a menedzserek, ipari formatervezők magániratait, valamint a különböző érdekképviseletek (például a National Industrial Conference Board, a Chamber of Commerce of the United States vagy a National Association of Manufacturers) hivatalos és félhivatalos iratait is gyűjti. 10 A Könyvtár Kézirattára és Archívuma (Manuscripts and Archives Department) jelenleg 2500 gyűjteménynek (benne közel ezer vállalat iratainak) ad otthont, megközelítőleg tizenegyezer méter terjedelemben, amelyhez társul a kétmillió egységből álló Képgyűjtemény (Pictorial Collection Department), illetve a 280000 darabra tehető vállalati kiadványokat, kataló- gusokat stb. magában foglaló Nyomtatványtár (Imprints Department) is. 11 A Hagley azonban nem egyszerűen csak passzív őrzője ezeknek az egyedülálló gyűjteményeknek, hanem a Center for the History of Business, Technology, and Society egysége révén aktívan részt is vesz a business history művelésében, különösen az újabb irányzatok támogatásával annak megújí- 6 A család kisbetűvel írja a nevét, míg a vállalatot nagybetűvel és egybe kell írni. 7 Pierre S. du Pont dédapja a francia fiziokrata gondolkodó Pierre Samuel du Pont de Nemours volt, aki 1800-ban emigrált az Egyesült Államokba. 8 NASH, 1986. 104–105. 9 Annak ellenére, hogy a Hagley a kevés számú, gazdasági iratokat professzionálisan kezelő gyűjtemények egyike, a vasúttársaság iratainak értékelését hét (!) másik intézménnyel együtt végezte, tekintettel a cég működésének földrajzi kiterjedtségére, illetve az iratanyag terjedelmére. NASH, 1986. 111. 10 A Könyvtár fontosabb gyűjteményeiről lásd SNYDER, 2010. 62 – 71., részletesen http://findingaids.hagley.org/xtf/search?browseall=yes 11 A Fotógyűjteménynél már évtizedekkel ezelőtt kiemelt szerepet kapott a gépek, munkafolyamatok, termékek, munkások és menedzserek, valamint a gyárak külső és belső arculatának, a PR fotóknak, valamint a gyár eseményeinek és a munkások lakásának, városrészeinek dokumentálása is. NASH, 1986. 119. Ezeknek egy része a Hagley honlapján található digitális gyűjteményekben, illetve online kiállításokon keresztül bárki számára elérhető (http://digital.hagley.org/cdm/#browse)
