Levéltári Szemle, 63. (2013)
Levéltári Szemle, 63. (2013) 4. szám - VÖLGYESI ZOLTÁN: Az oral history kialakulása, nézőpontjai és forrásértéke
Az oral history kialakulása nézőpontjai és forrásértéke 15 hogy kitágítja a történeti érdeklődés horizontját, „visszaadja az embereknek saját szavaik felhasználásával a történelmet”, 20 és segít lebontani a történetíró és a közönség, valamint a történelemmel foglalkozó intézmények és a külvilág közötti korlátokat. Thompson meghatározó szerepet játszott az élettörténeti interjú (life-story interview, life history interview) módszerének kidolgozásában és elterjesztésében. 21 Nevéhez fűződik az oral history egyik legismertebb, s máig megkerülhetetlen kézikönyve, melyben bemutatja az oral history létrejöttét, jellegzetességeit és módszertani kérdéseit, továbbá gyakorlati útmutatással is szolgál. A munka 1978-ban „The Voice of the Past. Oral history” címmel jelent meg, s azóta több kiadást ért meg. 22 Új nézőpontokat fogalmazott meg az oral history és az 1970-es években megjelent új irányzat, a public history („nyilvános történelem”) párhuzamos művelője Michael Frisch, aki a new york-i Buffalo Egyetem társadalomtörténész professzora és majdnem egy évtizedig szerkesztette az Oral History Review-t az OHA hivatalos folyóiratát (1987–1996 kö- zött). Rámutatott, hogy a public history, mely a nyilvánosság különböző színterein (tö- megmédiában, múzeumokban, művészetekben, emlékhelyeken, továbbá nyilvános megemlékezéseken) megjelenő történelmet jelenti, miközben növekvő jelentőségre tesz szert, segíti az oral history terjedését. A tömegmédia ugyanis, mint a modern társadalmak legfőbb információközvetítő és véleményformáló eszköze, a nyomtatott sajtótól és népszerű könyvektől kezdve a rádión át a televízióig és a filmig, szívesen mutat be egyéni életutakat, élettörténeteket, valamint különféle témákat a szemtanúk szemszögéből, miközben arra törekszik, hogy saját hangjukon szólaltassa meg a szereplőket. Ennek legfőbb oka az a felismerés, hogy egyéni élményeken, élettörténeteken, szemtanú-elbeszéléseken keresztül bemutatott témák, események mások számára is könnyebben átélhetők, befogadhatók. A tömegmédiában „public history”-ként megjelenő, oral history-interjúkon alapuló alkotások sajá- tossága, hogy sok emberhez tudnak szólni, ugyanakkor sokan meg is szólalhatnak rajtuk keresztül. Így a tömegmédia, amely divatos műfajként kezeli az oral history-t, egyben annak ösztönzőjévé is válik. 23 Az is nyilvánvaló, hogy miközben a tömegmédiumok populáris formában tálalják, s teszik széles rétegek számára befogadhatóvá, „fogyaszthatóvá” a történelmet, annak a „hivatalos” vagy a szakszerű történetírástól eltérő változatát teremtik meg, sőt termelik újra. A public history mint kutatási irányzat ezt a „másfajta” történelmet vizsgálja, amely elválik a történettudománytól és tudományos intézményeitől, valamint azt, hogy a publikum mit gondol róla. Ez a „másfajta”, nyilvános történelem szoros kapcsolatban van a kollektív emlékezettel és a nemzeti emlékezettel. Nem véletlen, hogy a public history szakértőjének (is) számító Michael Frisch vetette fel elsőként (már 1972-ben), hogy 20 T HOMPSON , 1988 . 265 . 21 Thompson az élettörténeti módszert Daniel Bertaux és Isabella BertauxWiame francia szociológuso kkal folytatott közös mobilitáskutatásuk során, az 1970es évek közepén kezdte el alkalmazni . ( B ERTAUX – T HOMPSON , 1997.) 22 Kiadója az Oxford University Pres s, első kiadása: Oxford, 1978.; második kiadása: Oxford, 1988.; ha rmadik kiadása: New York, 2000. 23 Az oral history és a média kapcsolatára már Paul Thompson is korán ráérzett. Horváth Sándor me gjegyzi: „A társaság és a hozzá kapcsolódó Oral History című f olyóirat alapítója, Paul Thompson sem v é- letlenül szentelte e lapban megjelenő első írását a BBCarchívumoknak, melyet a múlt megismerésének ú jszerű élményeként ábrázolt… A BBC (hasonlóan más sajtótermékekhez) az oral history kezdeteitől é rde k lődött azok ir ánt az interjúk iránt, amelyeket történeti kérdések megválaszolása végett készítettek. Thompson első, nagyszabású oral historykutatásának felvételeiből is BBCrádióadások készültek…” H ORVÁTH , 2011 . 25 – 26., T HOMPSON , 1972. 11 – 18.
