Levéltári Szemle, 63. (2013)
Levéltári Szemle, 63. (2013) 1. szám - MŰHELYMUNKÁK - VÖRÖS GÉZA: Az állambiztonság hálózaton kívüli információszerző technikái
Vörös Géza 26 hosszabbíthatták. 46 A központi szervek felügyelete és engedélye mellett az illetékes területi állambiztonsági szervek is végezhettek operatív technikai rendszabályokkal kapcsolatos munkát. A postai küldemények ellenőrzése Az operatív technikai eszközök fontos szerepet töltöttek be a célszemély ellenségesnek minősí- tett tevékenységének felderítésében. A fentebb már ismertetettek mellett egy másik módszer is kínálkozott a már megszerzett információk mennyiségének és minőségének bővítésére. Ez pedig az ún. „K” ellenőrzés, azaz a postai küldemények operatív ellenőrzése volt. 47 Ez azt jelentette, hogy vagy kutató-szűrő munka eredményeképpen, vagy általában hálózati jelentés alapján a kérdéses személy postaforgalmát ellenőrizték, adatokat gyűjtve a vélt vagy valós, a korabeli jogszabályok által büntetendő tettének igazolására, kapcsolati rendszerének feltérképezésre, ellenségesnek minősíthető propagandaanyagok keresésével, azok terjesztésének megakadályozá- sával. 48 A „K” ellenőrzés alkalmas volt operatív bizonyítékok gyűjtésére, de lehetőséget teremthetett akár jogi erejű, tehát a büntetőeljárásban felhasználható bizonyítékok szerzéséhez is. Az ellenőrzésre kiemelt küldeményeket gyorsan vizsgálták át, hogy a dekonspiráció elkerülése vé- gett még aznap vagy legkésőbb másnap visszajuttathassák azokat postai forgalomba. 49 A kézbesítést megakadályozni csak olyan esetekben lehetett, amikor az különösen fontos állambiztonsági vagy bűnügyi érdekből történt: ilyen volt például az államelleni bűncselekmény, államtitoksértés, közveszély okozása vagy külföldre szökés stb. 50 A „K” ellenőrzések fontos célpontjai az egyházak voltak, mivel külföldi kapcsolataik révén sokszor kaptak vallásos dokumentumokat tartalmazó levelet, vagy csomagot, melyet az állambiztonság különös figyelemben részesített. 51 Természetesen az egyházi személyek belföldi levelezéseit is ellenőrizték, főként azokét, akiket különböző okok miatt titkos nyomozás alatt tartottak. Így például 1974-ben a Csongrád megyei Rendőr-főkapitányság titkos nyomozás alá vonta Vágvölgyi Évát és egyetemi hallgató társait egyesülési joggal való visszaélés gyanúja miatt. Vágvölgyi hallgatótársaival találkozókat szervezett, melyen vallásos szövegeket olvastak föl, azok tartalmát beszélték meg. Ezekről az engedély nélküli összejövetelekről szobalehallgatás útján értesült a területi állambiztonsági szerv. Ezt az információt a nyomozás során felmerült személyekre bevezetett „K” ellenőrzés egyértelműen megerősítette. 52 Egyéb eszközök A titkos nyomozás sikerességét elősegítő operatív eszközök közé tartozott még az ún. krimináltechnikai eszköz, valamint az ún. operáció. A krimináltechnikai eszköz (mikroszkóp, vegyi vagy sugárzó anyag, speciális fényképezőgép stb.) „titkos vagy leplezett alkalmazásával felkutatják, összegyűjtik, rögzítik, azonosítják az adatokat, bizonyítékokat, amelyek elősegítik az ellenséges tevékenység felderítését, megelőzését és megszakítását”. 53 46 ÁBTL 4.1. 10-21/2/1958. Telefon ellenőrzés és a szoba lehallgatás alkalmazásáról szóló 3/1958. (I.23.) számú belügyminiszteri parancs. 47 ÁBTL 4.2. 10-21/19/1970. A postai küldemények operatív ellenőrzésének szabályozásáról szóló 0019/1970. (VII.15.) számú belügyminiszteri parancs. 48 ÁBTL 4.1. A-3046/1. 64. BORBÁNDI, 1975. 49 ÁBTL 4.1. A-3046/3. 7. VARGA, 1976. 50 BIKKI, 2012. 51 ÁBTL 4.1. A-3046/3. 10–11. VARGA, 1976. 52 ÁBTL 3.1.5. O-16039. 103. Jelentés „Marosi” fn. jelölttel megtartott találkozóról, 1974. október 17. 53 ÁBTL 4.1. 3103. 34. L AKATOS – M ULIK , 1988.
