Levéltári Szemle, 63. (2013)
Levéltári Szemle, 63. (2013) 3. szám - MŰHELYMUNKÁK - SZILÁGYI ADRIENN: Egy maradványuradalom birtokigazgatása a családgyűlési jegyzőkönyvek tükrében
Szilágyi Adrienn 66 két ügyészi állomást ekkor szüntették meg, a levéltár helyét a tábla ügyész kezelése alatt továbbra is Pesten tartották. A számadói állást változatlanul fenntartották, elrendelték a számadások – kiadások és bevételek – átvizsgálását, a pénztár állapotával való egybevetését, majd a közös tőkék elmaradt kamatainak befizetési határnapjává 1850. december 31-ét tűzték ki. 50 Az 1853. július 12-én, Pesten tartott családgyűlés elsőként az oda mellékelt ügyvédi jelentések alapján a Királyi Tábla, továbbá az alsó és megyei bíróságok előtt folytatott közös pereket tárgyalta, ugyanis a nemzetség több tagját érintő határbeli és zálogos perek nem mindegyikét szüntette meg az 1852. december 5-én kelt nyílt császári pátens. Az itt szóban forgó két határbéli per a gr. Wenckheim örökösöket érintette, akik a gyűlés előtt kijelentették, hogy magukra vállalják a pereket, számolva azok esetleges elvesztésével is. A határozatot pedig a készülő osztálylevélben is iktatni kívánták. A két említett határbéli per mellett a gr. Almásy Kálmánnal folytatott határbeli pert úgyszintén lezártnak tekinthették, mivel gr. Almásy – mint felperes – és a család – mint alperes – hajlandó volt barátságos úton megegyezni. 51 Ezt követően a családgyű- lés a legfőbb tárgyra, a Csorvási és Kis-Apáczai közös birtokra, illetve a közös jövedelmekből megtakarított tőkepénzek megosztását tárgyalta. A puszták felosztásának zsinórmértékéül a négy családág között korábban megkötött 1776. évi egyességet és a közös főpénztárnok által benyújtott jelentést vették alapul. Az osztályt megelőzően a kérdéses pusztarészek újbóli kimérését és az egyes családtagokat illető részek tervezetének elkészítését rendelték el. Ennek végrehajtására Balla Károly, a nemzetség közös pénztárnoka önként jelentkezett. A munkálatokat az idősebb gróf felügyelete alá helyezték, határidőnek pedig 1853 augusztusát jelölték ki. A tőkepénzekkel és azok kamatjaival kapcsolatos végső számításokat 1853 decemberére kellett befejezni, hogy 1854 januárjától a kölcsönös kiegyenlítés megkezdődhessen. A földmérői vizsgálatok elsődleges ellenőrzésére, az esetleges módosítások elvégzésére, a közös pénztárnok által már elkészített osztályterv vizsgálatára bizottságot állítottak fel, melynek elnöke gr. Bolza József lett. A bizottság további tagja gr. Wenckheim József, Paulovitcz Gábor (gr. Wenckheim Krisztina jogi igazgatója), illetve Steiner Jakab (a gr. Apponyi család képviselője) lett. Az előmunkálatok elkészítése után 1853. szeptember 15. napjára rendeltek el újabb családgyűlést. Az utolsó családgyűlés helyszínének – a nemzetségi tagok kényelmét nem tartva szem előtt – az idősebb nemzetségi tag szarvasi lakását jelölték meg. 52 50 MNL OL P 418 A. I. 14, 1850. június 6–7./4., 5. és 6. A gyűlés utolsó felvetése a gróf és báró Wenckheim ág részéről bejelentett jog volt, miszerint az 1801. évi szerződés második pontjának értelmé- ben a Bélmegyeri pusztarészt birtokolni és megváltani kívánják. A családgyűlés a Wenckheim família kéré- sét elfogadva megítélte a kért részt, így ennek arányos felosztása továbbiakban a Wenckheim családra tartozott. 51 MNL OL P 418 A. I. 56. 1853. július 12./ 1. és 2. A bizottsági jegyzőkönyv 6. száma alatt jegyezték fel, hogy gr. Almásy Kálmán 1853. szeptember 6-án kelt levele barátságos kiegyenlítés címén 30 000 forintot kért. Az előzetes vizsgálat híján ezt megítélni nem kívánták. Ennél fogva Sarkady Jánost bízták meg, hogy a kérdéses pert a legközelebb érdekelt gr. Wenckheim József képviselőjével, Kalmár Mihállyal és a Budán volt közös ügyvéddel, Nagy Mártonnal közösen vizsgálják meg és tegyenek jelentést a családgyűlés előtt. 52 MNL OL P 418 A. I. 56. 1853. július 12./1.; 3. A bizottsági jegyzőkönyv 7. sz. alatt Salacz László, Nagy Márton és Hendrey Pál nyugdíját állapították meg, a 6. sz. alatt Balla Károly, Gedeon Gábor, Sarkady Já- nos szolgálatainak a jutalmazásáról határoztak.
