Levéltári Szemle, 63. (2013)

Levéltári Szemle, 63. (2013) 3. szám - MŰHELYMUNKÁK - SZILÁGYI ADRIENN: Egy maradványuradalom birtokigazgatása a családgyűlési jegyzőkönyvek tükrében

Szilágyi Adrienn 64 f) Közös uradalmi hajdú A közös hajdú státusának gondolatát úgyszintén az 1826. évi családgyűlés alkalmával

vetette fel Omaszta Zsigmond, 39 aki szerint a közös katona – a közös birtokos urak által meghatározott ruhában járva – a közös jövedelmek beszedését segítené, a visszaéléséket felfedezné, az építéseket felvigyázná, a közös jobbágyokat munkára hajtaná,

egyszóval a közös fiskális segítségére lehetne. Meglátása szerint ugyanis a tisztség létrehozása nem kerülne a birtokosok számára több pénzbe, hiszen közös hajdú híján a

fizetendő pénzektől is elesnének, tehát a poszt díjazása ellenére is jövedelmet termelne

az uradalomnak. A birtokosok, elfogadva Omaszta javaslatát két hajdúi státus létesíté-

sét rendelték el, megállapítva fizetésüket és ruházatukat. A hajdúk legfőbb feladata a

közös jövedelmek beszedésének támogatása volt. A tisztség megszüntetéséről az 1846.

évi családgyűlésen határoztak.

40 A családgyűlés egyik közös tárgya – a közös levéltár A családgyűlés illetékessége igen sokrétű volt, azaz hatásköre nemcsak a család közös

ügyeire, hanem a közös ingatlan- és pénzvagyonra, jövedelmekre, költségekre, pénztárra, úrbéri, egyházi és kegyúri ügyekre, perekre, jogszolgáltatásra, illetve a közös családi

levéltárra terjedt ki. A családgyűlés jogkörét – magánigazgatási szervről lévén szó – jogszabályok nem szabályozták, így felügyeleti szerve sem volt, azaz az igazgatást és ellenőrzést egyszerre gyakorolta. A közös illetőségű tárgyak közül jelen tanulmányban

csak a közös levélárról szólunk bővebben. A családgyűléseken ugyanis a közös levéltár, a közös iratok kezelése központi

kérdésnek számított, egyrészt a közös perekhez szükséges iratok biztosítása, másrészt

a közös határozatok, mellékletek családtagok felé történő továbbítása miatt. Ahogy korábban már vázoltuk a levéltár rendezése, fenntartása a legidősebb atyafi, illetve a kö-

zös direktor hatáskörébe tartozott, így nem volt mindegy, hogy a levéltár helyét hol határozzák meg. Amikor Schröffl Ferencet választották meg idősebb atyafinak, akkor a báró kérésére engedélyezték a közös levéltárnak – a gyulai birtokosok engedelmével – Gyuláról Szarvasra való átvitelét.

41 Wenckheim József megbízásakor – az előző évi

rendelkezéssel szemben – a Wenckheim ág nem kívánta a levéltár anyagának áthelyeztetését Szarvasra, így az archívum egy része továbbra is a gyulai várban maradt, illetve

Wenckheim József lakhelyére, Körösladányba került át.

42 Az 1808. évi gyűlésen viszont úgy döntöttek,

43 hogy a levéltárat Pestre kell áthelyezni. Egyfelől a távoli kormányzás nehezítette az ügyvitelt, hiszen a szükséges iratok sokszor nem voltak kéznél,

másfelől a felügyeletét is jobban megoldották a pesti őrzéssel. Az 1830. évi jegyző-

könyv újra megerősítette a korábbi elhatározást, azaz állandó jelleggel Pestre helyezték

a levéltárat, hivatkozva az eredeti oklevelek itteni nagyobb szükségére.

44 Ennél fogva 39 MNL OL P 418 A. I. 14. 1826. július 25./14.; 1846. április 20./14. 40 MNL OL P 418 A. I. 14. 1816. július 9./20. 41 MNL OL P 418 A. I. 14. 1804. május 2. és 10./2. és 7. 42 MNL OL P 418 A. I. 14. 1806. október 1./ 2. 43 MNL OL P 418 A. I. 14. 1. 1808. március 18./2. 44 MNL OL P 418 A. I. 14. 1838. május 21./2. A levéltár Pestre való átkerülését igazolja az 1838. évi jegyzőkönyv is, amely Röth Ignác levéltáros áldozatos munkáját dicsérte, és külön díjazásban részesítette, hiszen az 1838. évi pesti árvíztől sikeresen menekítette meg a nemzetségi levéltár anyagát.