Levéltári Szemle, 63. (2013)
Levéltári Szemle, 63. (2013) 3. szám - KILÁTÓ - KÖCZE LÁSZLÓ: Gazdasági archívumok az Egyesült Államokban: a Baker könyvtár
Köcze László 32 sek nagyobbrészt megmaradnak a szűkebb értelemben vett akadémiai közönség érdeklődésén belül. Ennek oka pedig nem más, mint az, hogy – a lenyűgöző gyűjtemények 26 és kezdeményezések ellenére – a Könyvtár napjaink egyik kulcskérdésével nem igazán tud megbirkózni, mégpedig magángyűjteményként a Baker kizárólag a professzionális kutatók előtt áll nyitva, más felhasználói csoportokat – például a családkutatókat – kategorikusan kizár a kutatók köréből. Mivel a Könyvtár rendületlenül őrzi „exkluzivitá- sát”, képtelen a téma kapcsán felmerülő másfajta társadalmi igényeket is valamilyen formában érzékelni, így a gazdaság dokumentálásának problémáját csak egy alárendelt kérdésként értelmezi, amely teljes mértékben a tudományos érdeklődés konjunktúráitól függ. 27 Ebből következően a bostoni intézmény számára a gazdasági iratok vizsgá- lata csak ebben a kontextusban értelmezhető, az ezen túlmutató releváns kérdések – kimondatlanul is – kívül esnek a tevékenységén. 28 Mindazonáltal akár szűkebben, akár tágabban határozza is meg a felhasználók körét egy levéltári intézmény, a „gazdaság” érdemi dokumentálása – s ezt a Baker működésének kezdetétől fogva jól érzékelte – csak a különböző gyűjteményi funkciók egyidejű integrálásával valósítható meg. OROSZORSZÁG VISSZAADJA AZ ESTERHÁZY-KÖNYVTÁR KÖTETEIT Visszakerül Ausztriába az egykori kismartoni Esterházy-könyvtár mintegy ezer darabja Oroszországból. A szovjet katonák által 1945-ben elvitt értékes gyűjteményt jelképesen Alla Manilova orosz kulturálisminiszter-helyettes adta át Michael Spindelegger osztrák külügyminiszternek. A könyvek visszaszolgáltatásáról szóló egyezmény szeptember 1jén lépett életbe, és a megállapodásban foglaltak szerint a műveket Oroszország legké- sőbb december 1-jéig visszaadja Ausztriának. A 977 darab 16–18. századi kötetet a második világháború végén vitték el a kismartoni Esterházy-kastélyból, amelynek négy évszázad alatt létrejött könyvgyűjteménye a háborút megelőzően még mintegy 70 ezer darabból állt. A szovjet katonák a könyvtár legrégebbi, 17. századi részét, a Bibliotheca Esterhazyana néven ismert törzsgyűjteményt pakolták teherautókra, és vitték a mai Oroszország területére. Korábbi sajtóhírek szerint a visszaadott könyveket az osztrák állam átadja az Esterházy Magánalapítványnak, később digitalizáltatja is a könyveket. 26 A Historical Collections jelenleg kb. 13 000 méter terjedelmű iratot (2406 gyűjteménybe sorolva) és 350 ezer könyvet foglal magában. A részletekről lásd SNYDER, TERRY (ed.): Business History in the United States. A Guide to Archival Collections. German Historical Institute, Washington, 2010. 178–185. 27 A Bakerrel szemben jó ellenpontot képvisel a hasonló paraméterekkel rendelkező willmingtoni (Delaware) Hagley Könyvtár és Múzeum, amely – miközben a business history művelésének az egyik legfontosabb intézménye az Egyesült Államokban – nyitva áll más érdeklődők előtt is! Eredetileg a du Pont család és a Du Pont vállalat iratanyagára épülő gyűjtemény a vegyipari óráscég mellett, főként a középatlanti térségben működő nagyvállalatok, érdekképviseletek és magánszemélyek iratanyagát is őrzi. Lásd részletesen SNYDER: i. m. 59–71., valamint http://www.hagley.org/ 28 Érdekesség, hogy a Baker Library kimaradt az eddigi legnagyobb szabású, kilencvenes években szervezett gazdasági iratokat elemző vállalkozásból (The Record of American Business: The RAB project).
