Levéltári Szemle, 63. (2013)
Levéltári Szemle, 63. (2013) 3. szám - KILÁTÓ - KÖCZE LÁSZLÓ: Gazdasági archívumok az Egyesült Államokban: a Baker könyvtár
Gazdasági archívumok az Egyesült Államokban: a Baker könyvtár 29 és a társadalmi-szociológiai vonatkozások – egyidejű figyelembevételével alakítható ki. Ehhez az első lépést a huszadik század különböző periódusaiban az amerikai ipar struktúrájának regionális és nemzeti sajátosságainak feltérképezése jelentené, amelynek alapján az egyes gyűjtemények közötti megosztást ki lehet alakítani. Az egyes iparágak értékelésénél figyelembe kell venni az iparág központi helyét a helyi vagy a nemzeti gazdaságon belül, az iparág méretét, hozzájárulását a bruttó nemzeti (vagy regionális) össztermékhez (GNP), valamint az ágazat vállalatainak és az ott foglalkoztatottak számát. Ugyanígy nem hagyható figyelmen kívül a megfelelő kiválasztásnál az iparágakat jellemző szervezeti struktúra, a munkaviszonyok, a technológiai újítások kérdése, ahogy más, legalább annyira jelentős komponensek, mint például etnicitás vagy a külkapcsolatok problémája sem. A megfelelő gyűjtőkör kialakításához az egyes intézmé- nyeknek az őrizetükben lévő iratanyagokat is elemezniük kell, mégpedig oly módon, hogy a jobban dokumentált ágazatok kisebb súlyt kapjanak, illetve azon iparágak esetében, amelyek feltárhatók a publikált forrásokból a begyűjtésnél szintén háttérbe sorolandók. Mindezek ismeretében lehetséges csak a vállalati szintű értékelés, ahol is egyaránt számba kell venni, hogy a vállalat illusztrálja-e az adott ágazat fejlődését, a szervezeti alakulás különböző formáit, milyen társadalmi, politikai és kulturális jelentő- sége van az adott cégnek, illetve milyen jellegzetességgel rendelkezik a termékek és a tulajdonosi szerkezet tekintetében. 16 Jellemző módon az intézmények közötti együttműködésre épülő makroszintű elemzés – miközben a számítástechnika meghatározta világban ennek számos technikai akadálya elhárult volna – nem generált általános vitát a gazdasági iratok begyűjtése terén, 17 sőt maga a Baker is csak az utóbbi években (!) módosította korábbi politiká- 16 A szerző értékelésénél – túllépve a business history világán – társadalomtörténeti kérdések (társadalmi nemek, etnikai és osztályviszonyok, emigránsok története) hangsúlyozásával elemezte a gyűjtemény hiá- nyait és eredményeit. Uo. 141–142. 17 A kurátor törekvése beilleszthető a nyolcvanas évek egymástól elszórtan jelentkező kísérletei közé, amelyek a gazdasági iratok (amúgy sohasem kanonizált, különösen nem jogszabályok formájában szabályozott!) gyüjtésének és feldolgozásának megújítását vagy módosítását tűzték zászlajukra. Egyesek a vállalati iratkezelés ahistorikus voltát hangsúlyozták és egy strukturalista – de a tágabb gazdasági környezet és a kurrens kutatási irányzatok részletes elemzését is magában foglaló – felfogást képviseltek a huszadik szá- zadi vállalati iratok terén (BLOUIN, FRANCIS X. JR.: An Agenda for the Appraisal of Business Records. Archival Choices. Managing the Historical Records in an Age of Abudance. Ed. PEACE, NANCY E. Lexington Books, Lexington, Mass., Toronto, 1984.), míg mások a felső menedzsmentre (és irataira) fókuszáló hagyományos megközelítést tették kérdésessé a nagyvállalatokon belüli információáramlás vizsgálata alapján. Az információknak ugyanis csak egy része jut el – ráadásul erősen módosított formában (beszámolók, összegzések stb.) – a felső vezetéshez, így éppen a vállalat belső működése marad homályban. A javasolt megoldás szerint kevesebb céget, de részletesebben kell a levéltáraknak befogadniuk. (YATES, JOANNE: Internal Communication Systems in American Business Structures. A Framework to Aid Appraisal. The American Archivist, Vol. 48. No. 2. (Spring 1985) 141–158.) Nemcsak a business history felől érte kritika a vállalati iratok begyűjtését (amelyet nagyon kevés levéltári intézmény végzett és végez szisztematikusan), hanem a munka története oldaláról is, hiszen a kérdés tanulmányozásának vállalati dimenziója leginkább az üzemek és műhelyek szintjén keletkezett iratok alapján lehetséges, ezek azonban kiesnek – az „összefoglaló adatokra” koncentráló hagyományos felfogás szerint – a megőrzendő iratok köréből. (RUMM, JOHN C.: Working Through the Records: Using Business Records to Study Workers and the Management of Labour. Archivaria, No. 27. (Winter 1988–1989) 67–96.) A modern vállalati iratok levéltári értékelésének egyik sajátos esetét képviseli az úgynevezett funkcionális elemzés. Egy olyan iparág esetében, mint például a high-tech ipar, nem az, amúgy is folyamatosan változó diffúz szervezet nyomon követése, hanem a vállalat tevékenységének dokumentálása a cél (a szervezeti
