Levéltári Szemle, 63. (2013)

Levéltári Szemle, 63. (2013) 3. szám - KILÁTÓ - KÖCZE LÁSZLÓ: Gazdasági archívumok az Egyesült Államokban: a Baker könyvtár

Gazdasági archívumok az Egyesült Államokban: a Baker könyvtár 25 amely – túl a magángazdaság szereplőivel való kapcsolatépítés kérdésén, hiszen magángyűjteményként „csak” gyűjtőkörrel rendelkezik – számos ponton újragondolásra

serkentheti mind a magyarországi közgyűjteményi célok meghatározását, mind a „gazdaság” dokumentálásának eddigi gyakorlatát. 1908-ban jött létre az észak-amerikai üzleti felsőoktatásban gyorsan meghatározó szerepet betöltő Harvard Business School (HBS), amely működésének első pillanatától

fogva deklarálta azon szándékát, hogy szisztematikusan összegyűjti a gazdasági élethez

kapcsolódó kiadatlan dokumentumokat, mégpedig oly módon, hogy az az oktatók és a

diákok kutatását a későbbiekben egyaránt elősegítse. Ennek érdekében Edwin Gray az intézmény dékánja a hangsúlyt a gazdasági szereplőkkel való kapcsolatépítésre helyezte, amely rövid időn belül már eredményekkel járt: 1916-ban bekerült a HBS könyvtá-

rába Samuel Slater textilgyáros nagy terjedelmű vállalati iratanyaga. A begyűjtésben

nemcsak a dékánnak volt jelentős szerepe, hanem az akkor éppen doktori disszertáció-

ján dolgozó Arthur H. Colenak is, aki a későbbiekben a Baker Könyvtár munkatársa

lett. Ebben a korai időszakban – annak ellenére, hogy a Harvardon működő, az amerikai nyugati part történetével foglalkozó bizottság jóvoltából már számos gazdasági

irategyüttes került a HBS könyvtárának őrizetébe – nem alakult még ki egy komolyabb

gyűjtőköri koncepció. A húszas évek elejének történései nyomán azonban jelentős impulzust kapott a

gazdasági iratok gyűjtésének kérdése, mégpedig két, egymással összefüggő irányból is.

Az új egyetemi vezetés feltett szándéka volt ugyanis egy első osztályú gazdasági szakkönyvtár létrehozása, amelyben kiemelt szerepet szántak a vállalati élet forrásait őrző

részlegnek is. A másik – intézményi – változás pedig a Harvard keretén belül 1925-ben megalapított Business Historical Society-hez (BHS) kapcsolódott, ahol a vállalkozástörté-

net képviselői (N. S. B. Gras és a már említett A. H. Cole), a környező könyvtárak

munkatársai mellett, az akkor kereskedelmi miniszteri posztot betöltő Herbert Hooveren túl, a gazdasági élet prominens szereplői is (E. H. Gary – United States Steel Corporation, C. F. Adams – Union Pacific Railroad, Arthur Lehman – Lehman Brothers stb.) helyet kaptak. A társaság céljai között szerepelt a gazdasági iratok feltárása és

megőrzése, az iratok megfelelő feldolgozása, a vállalkozástörténeti kutatások előmozdítása és azok eredményeinek publikálása is.

3 A BHS működésének kezdetétől kiemelt

szerepet kapott a vállalatok felé kifejtett propaganda, illetve felvilágosító kampány,

amely a gazdasági szervezetek tulajdonosait irataik megőrzésére (és – legalább olyan

fontos –, hogy elérhetővé tételére) próbálta ösztönözni. A befolyásos társaság munkája nem maradt eredmények nélkül, s a korábbi évek tapogatózó lépéseihez képest jelentős mennyiségű iratanyag került az 1927-ben erre a célra létrehozott, pontosabban újjáalakított Baker Könyvtár őrizetébe, amely működé-

sét kezdetben arra a feltevésre alapozta, hogy az Egyesült Államok területének egészé-

ről, mindenfajta kronologikus és/vagy iparági korlátozás nélkül gyűjti az iratokat, és

így egy quasi országos gazdasági archívum szerepét fogja betölteni. A BHS képviselői „kvantifikálása” (lásd például az állandó százalékos kérdéseket) és „lokalitása” is erősen problematikus kérdés, nem is beszélve arról, hogy ha az ezzel foglalkozó levéltáros is csak ennyit látott az „irattermelésben”, akkor hogyan viszonyulhattak mások a kérdéshez?! 3 BARTOSHEVSKY, FLORENCE: Business Records at the Harvard Business School. Business History Review, Vol. 59. Autumn, 1985. 476–478.