Levéltári Szemle, 63. (2013)

Levéltári Szemle, 63. (2013) 1. szám - MŰHELYMUNKÁK - VÖRÖS GÉZA: Az állambiztonság hálózaton kívüli információszerző technikái

19 MŰHELYMUNKÁK VÖRÖS GÉZA AZ ÁLLAMBIZTONSÁG HÁLÓZATON KÍVÜLI INFORMÁCIÓSZERZŐ TECHNIKÁI Bevezető A második világháborút követő időszakban a hatalmat magához ragadó és mindenre kiterjedő-

en kiépítő Magyar Kommunista Párt (MKP), valamint utódpártjai – a Magyar Dolgozók Pártja

(MDP) és 1956 után a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) –, a társadalom számos csoportjára (így a Horthy-rendszer tisztségviselőire, egyházi személyekre, az ún. volt földbirtokosokra, gyártulajdonosokra, a gazdag paraszti rétegre azaz a kulákokra, az 1956-os „ellenforradalmárokra” stb.), sütötte rá a „népi demokrácia ellensége” bélyegét. Velük szemben a pártállam igyekezett a lehető leghatékonyabb módszereket bevetni. Mindezek közül a párt ökleként is

emlegetett politikai rendőrségé volt az egyik főszerep. Míg a Rákosi-rendszer a totáliarizmus jegyében a fizikai megsemmisítést helyezte előtérbe (kivégzések, internáló táborok stb.),

1 addig a Kádár János vezette MSZMP – tanulva az 1956-os eseményekből –, a rövid ideig tartó megtorlást követően széles népfront politikát hirdetett, amely szerint, „aki nincs ellenünk, az velünk

van”.

2 Mindez hatással volt a pártállami titkosrendőrség munkájára is. A Rákosi-rendszer államvédelme sok esetben még saját korának törvényeit is figyelmen

kívül hagyva, azt lábbal tiporva igyekezett a pártvezetés ukázait végrehajtani. Kádárék az állambiztonsági munkában a hangsúlyt – a társadalom nagy többségét egyesíteni kívánó népfront politika jegyében –, a korabeli jogszabályok által büntetendő tevékenységek rendőri felderítését

követő letartóztatások helyett, az operatív megelőző intézkedésekre helyezték.

3 Operatív megelőző intézkedéseket a központi szervek előzetes engedélyével lehetett elkezdeni. Ez lehetett

bomlasztás (csoportokon belüli valós vagy mesterségesen előidézett ellentétek szítása), fegyelmi

eljárás indíttatása, a belügyi szervek által történő figyelmeztetés, kompromittáló adatokkal történő lejáratás, munkahelyen belüli áthelyeztetés, vagy eltávolítás, és kivételes esetben akár rendőri felügyelet alá vonás.

4 A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1969. novemberi határozata

kimondta, hogy az állambiztonsági szervek fő feladata, a szocialista törvényesség elveinek megtartásával, az államellenes politikai bűncselekményekkel szemben történő fellépés.

5 Ez elsősorban a korabeli jogszabályok által büntetendő, vagy bár jogszabályba nem ütköző, de a fennálló

politikai rendszerrel szemben ellenségesnek minősített tevékenység végrehajtásának megelőzé- 1 GYARMATI, 2011. 249–277. 2 BALOGH, 1997. 393. 3

ÁBTL 1.11.6. 11-700/1970. 14–18, 62–72. Az MSZMP KB 1969. november 26–28-ai ülésén hozott, a BM

munkájával kapcsolatos határozat és az országos parancsnoki értekezlet direktívái alapján 1970. január 16-án megtartott csoportfőnökségi értekezlet anyaga. 4 ÁBTL 4.1. A-3794. 42–47. BERÉNYI, 1963.; ÁBTL 4.1. A-3824. 45–50. GERÉB, 1969. 5 ÁBTL 4.1. A-3046/1. 43–46. BÁRDOS–CSÁKI, 1975.