Levéltári Szemle, 63. (2013)
Levéltári Szemle, 63. (2013) 2. szám - LEVÉLTÁRTÖRTÉNET - SZABÓ BENCE: Egy eltűnt levéltár nyomában. Adalékok az MSZMP Bács-Kiskun megyei archívumának történetéhez
Egy eltűnt levéltár nyomában 75 gédletéül szolgál az iratátadás-átvételi jegyzék, valamint az archívum által készített napirendi jegyzék. A pártiratok törzsanyagának tekinthető megyei bizottsági iratok 1956–1970 kö- zött keletkeztetett, selejtezést követően 10,33 fm-t kitevő iratanyaga az alábbi tagolásban található meg levéltárunkban: 1. csoport Pártértekezletek 12 ő. e. 2. csoport Pártbizottsági ülések 78 ő. e. 3. csoport Intéző bizottsági és a végrehajtó bizottsági ülések 376 ő. e. 4. csoport Revíziós bizottság iratai 10 ő. e. 5. csoport Fegyelmi bizottság iratai 2 ő. e. 6. csoport Munkabizottságok iratai 4 ő. e. 7. csoport Titkári iratok 53 ő. e. 8. csoport Párt- és Tömegszervezetek Osztálya 104 ő. e. 9. csoport Agitációs és Propaganda/Propaganda és Művelődési Osztály 58 ő. e. 10. csoport Ipari Osztály 24 ő. e. 11. csoport Mezőgazdasági Osztály 44 ő. e. 12. csoport Közigazgatási és Adminisztratív Osztály 19 ő. e. 13. csoport Pártgazdasági és Ügykezelési Osztály 30 ő. e. 14. csoport Megyei Pártarchívum 2 ő. e. Összesen 816 ő. e. Az iratanyag 1970–1984 közé eső része évek szerinti bontásban, ezen belül fondcsoportok, őrzési egységek kijelölésével kapták jelenlegi rendszerüket. A Bács-Kiskun Megyei Levéltár kezelésében lévő pártiratok elhelyezése a rendszerváltás óta több alkalommal változott: 1989-ben a megszűnt pártszervek anyagai bármiféle rendezés, rendszerezés nélkül „bezúdultak” az archívumba, majd ezt követve Budapestre került a gyűjtemény a Politikatörténeti Intézetbe, végül ismét Kecskemétre. Jelenleg a megyei jogú város szecessziós stílusban emelt városházi épületében kapott szállást, az egykori városi könyvtár termeiben, állványain. 2012 folyamán sor került az eddig zsákokban, kötegekben tárolt, vegyes iratanyag alapszintű rendezésére. A rendezés nyomán lehetővé vált az iratképzők fond-szinten történő szétválasztása, felmérése, ezzel a szigorúan vett pártszervi iratok (pártbizottságok) lokalizálása és azok anyagaihoz nem kapcsolódó, egyéb fondképzők irategyüttesek (Magyar Úttörők Szö- vetsége, munkásőrség) anyagainak leválasztása. A munka során alapvető szempont volt a különálló szervek anyagainak egybegyűjtése. A levéltári dobozokba helyezéskor mindemellett törekedtünk arra is, hogy az azonos iratfajtákba tartozó iratcsomók, dossziék lehetőleg egymás mellé kerüljenek, ezzel a későbbi középszintű rendezés során kialakítandó fondcsoportok és őrzési egységek kialakítása felé is tettünk lépéseket. Az iratanyag használhatóvá, kutathatóvá tétele is megkövetelte e kritérium szem előtt tartását. Így a megyei és jelentősebb pártbizottságok osztályos anyagai, testületi jegyzőkönyvei, titkári iratai, pártalapszervezeteinek dokumentumai zömében egy-egy nagyobb egységet képeznek a fondok anyagában. A pártarchívumi anyag mennyisége, összetétele, az iratok tárolása-kezelése ma is
