Levéltári Szemle, 63. (2013)
Levéltári Szemle, 63. (2013) 2. szám - LEVÉLTÁRTÖRTÉNET - SZABÓ BENCE: Egy eltűnt levéltár nyomában. Adalékok az MSZMP Bács-Kiskun megyei archívumának történetéhez
Egy eltűnt levéltár nyomában 71 A pártarchívum tudományos feladatai A pártarchívumok a levéltári szempontú iratmegőrzés, feldolgozás mellett kutatószolgálati feladatkört is elláttak, természetesen a kellő óvintézkedések mellett, szigorú felügyelettel: „A történetkutatók számára biztosítani kell mindazokat az iratokat, amelyek a téma feldolgozásához szükségesek, ugyanakkor gondoskodni kell arról, hogy az iratokban foglalt párt- és állami titkok, magánérdekeket sértő adatok illetéktelenek tudomására ne jussanak.” 27 Levéltári kutatást engedély (megbízólevél) birtokában lehetett folytatni. Az 1962. évi Irányelv szerint „az archívumok iratait tudományos és politikai célokra felhasználni csak az illetékes pártbizottság titkárának engedélyével szabad.” 28 Később az engedélyezők köre a párt-, állami és „társadalmi szervek”, a tudományos felsőoktatási és közművelődési intézmények, kiadók, tömegkommunikációs szervek illetékes vezetőivel bővült ki. 29 A megyei archí- vumban folytatott tudományos kutatási megbízásokat döntően a Politikai Főiskola, felsőoktatási intézmények, valamint helyi pártbizottságok adták. A kortörténeti értékű dokumentumok feltárásának, összegyűjtésének igénye az 1960-as években még leginkább az 1919-es kommunisták életrajzi adataira, visszaemlékezéseire, munkásmozgalmi adatgyűjtésekre irányult. A kutatások preferenciái az 1970-es évtizedben gazdasági jellegű vizsgálatokkal szélesedtek. Később, főképp az 1980-as években egyre inkább előtérbe kerültek az 1956-os események – baloldali szemléletű, de a korábbiaknál tárgyilagosabb – kutatásai, valamint az (ál)koalíciós időszak, illetve azt megelőző pártélet vizsgálatai. Ez utóbbi témákhoz azonban meglehetősen kevés és esetlegesen fennmaradt dokumentumokkal rendelkezett csak az archívum. A pártlevéltári gyarapító, feldolgozó feladatok mellett kutatási és szerkesztési feladatok is hárultak az archívumvezetőre. 1968-ra – a hármas évforduló ünnepére – nyomdai előkészítésig jutott a megye munkásmozgalmát feldolgozó életrajzgyűjtemény. A magyar munkásmozgalom Bács-Kiskun megyei harcosai című, nyolc ív terjedelmű kötet összeállításához 180 személy életrajzi adatait, fényképeit kutatta fel az archívumvezető. 30 Ugyanebben az évben jelent meg egy tanulmánykötet Bács-Kiskun megye forradalmi eseményeiről, Proletártavasz, 1919. címen. A 2. világháború „felszabadító” eseményeire emlékezve tanulmányok, kronológiák készültek és jelentek meg. Ezek mellett folyamatos munkát adott a végül csak 1983-ra elkészülő, a megyei pártarchí- vum gondozásában megjelentetett Válogatott dokumentumok a párt újjászervezésének és megszilárdulásának történetéhez Bács-Kiskun megyében, 1956. november–1957. szeptember című, 12 ív terjedelmű kötet. A kutatók kiszolgálásán túl az archívum vezetője forrásfeltárást végzett a Párttörténeti Intézeten belül működő, Petrák Katalin vezette Visszaemlékezésgyűjtő csoport – munkásmozgalmi életrajzi és lexikonszerkesztői tematikájú – kutatásaihoz, valamint Vass Henrik Politikai elit c. szociológiai elemzése részére. A forrásfeltárások útja 27 MNL BKML XXXV. 1. Ügyviteli iratok. 3. d. 2. dossz. A helyi pártarchívumok kutatószolgálati munkarendje. I.3. pont. Budapest, 1988. május 12. 28 MNL BKML XXXV. 1. f. 14. cs. 1. ő. e. Munkatervek és jelentések a pártarchívum tevékenységéről. Irányelv a budapesti és megyei pártarchívumok számára. 13. p. 29 MNL BKML XXXV. 1. Ügyviteli iratok. 3. d. 2. dossz. II.3. pont alapján. A helyi pártarchívumok kutatószolgálati munkarendje. I.3. pont. Budapest, 1988. május 12. 30 MNL BKML XXXV. 1. f. 14. cs. 1. ő. e. Munkatervek és jelentések a pártarchívum tevékenységéről. Jelentés a megyei pártarchívum 1968. évben végzett munkájáról. 48. l.
