Levéltári Szemle, 63. (2013)

Levéltári Szemle, 63. (2013) 2. szám - LEVÉLTÁRTÖRTÉNET - SZABÓ BENCE: Egy eltűnt levéltár nyomában. Adalékok az MSZMP Bács-Kiskun megyei archívumának történetéhez

Egy eltűnt levéltár nyomában 67 4. az őrzési egységek kialakítása; 5. az őrzési egységek sorrendjének megállapítása; 6. az őrzési egységek belső rendezése; 7. a selejtezés; 8. az őrzési egységek formai-technikai kialakítása; 9. segédletek készítése. A pártarchívumi feldolgozó munka módszertanában és terminológiájában alapvetően nem különbözött a közlevéltárakra vonatkozó szakmai követelményektől,

ugyanakkor bizonyos részleteiben, tartalmi és formai elemeiben specifikus, csak itt alkalmazott szabályokat követett. Az iratanyagot a pártarchívumok fond – (fond)csoport –, őrzési egység szintekre tagolták, ami a levéltárakban használatos fond-állagsorozat beosztású rendszertől terminológiailag eltérést mutat, de annak döntően megfeleltethető. A pártarchívumok rendszerezési alapegysége tehát a közlevéltárakhoz hasonlatos volt: „Levéltári anyagaink kezelésének alapja a fond egységének és oszthatatlanságának

elve”

24

. A fondok anyagát valamely szerv működésre során hozzá érkezett, vagy nála

keletkezett és rendeltetésszerűen nála maradt irat-együttes alkotta. A közlevéltári terminológiával, értelmezéssel összevethető a fondok tipizálása is, az archívumok a

fondok kialakítása során három alaptípust különböztettek meg: 1. regisztratúra jellegű fondok; 2. személyi fondok; 3. gyűjteményes fondok A nyilvántartás alapegységeinek következő, alacsonyabb rendszertani elemei a

fondcsoportok voltak. A fondcsoport a fondnak azon alegységét képezte, mely „önmagában is szerves, önálló részt alkot, és mint ilyen fondnyilvántartásunkban is szerepel”. A

fondcsoportok meghatározása, elkülönítése több rendezőelv alapján történhetett, melyek egyben tipizálták is a nyilvántartási egységeket. Ezek alapján az alábbi fondcsoport-típusokat különböztethetjük meg:  strukturális, a fondképző szervezeti felépítése alapján;  funkcionális, a fondképző munkaterületei szerint;  irattípusok szerint;  kronológiai, mely korszakokra bontja az iratanyagot A pártarchívum iratőrzési struktúrájának kialakítására szervezeti alapon, a közigazgatás topográfiai rendjét leképező területiség és hierarchia szerint került sor. Az

őrzési egységek meghatározásakor különbséget tettek a pártszervezet vezető szerveinek (megyei, városi és járási pártbizottságok) fondszintű beosztása, illetve annál alacsonyabb rangú szervek: a községi pártszervezetek fondcsoport-, a vállalati/szövetkezeti alapszervezetek őrzési egység szintű besorolása között. Ugyanis „a fondmeghatározásnál a községek pártbizottságainak, egységes falusi vezetőségeinek (csúcsvez.) és a területükhöz tartozó alapszervezetek anyagát egy fondként kezeljük […, mivel …] az egyes, különö-

sen tsz alapszervezetek évi ügyforgalma nagyon csekély […, viszont] az állami gazdaság és gépállomás, vagy ipari üzem anyagát nem csatoljuk a községi bizottság fondjához.”

25 24 Uo. 25 MNL BKML XXXV. 1. f. 14. cs. 1. ő. e. Munkatervek és jelentések a pártarchívum tevékenységéről.

1962. április 5.