Levéltári Szemle, 62. (2012)

Levéltári Szemle, 62. (2012) 1. szám - HÍREK - KISS ANITA: Beszámoló a Pest Megyei Levéltár konferenciájáról. 2011. november 24.

Hírek takok medrének szabályozása. Az utak kövezése, járdaépítések a tervtől függedenül is folytak, ám már 1940-ben felmerült a város peremén elkerülő utak létesítésének gondolata. A városfejlesztési elképzelések fontos mozzanata volt még a lakásépítések, családi lakótelepek létesítése, munkáslakótelep helyének kijelölése. A minél tetszetősebb városkép elérése érdekében ismét meghatározták egyes utcák, körzetek beépítési módját, azaz hova lehet földszintes, emeletes zártsorú házakat, vagy éppen villákat építeni. Összegezve: a városrendezési tervek eredményeként a lehető legnagyobb területre terjedő urbanizálódott város létrejöttét várták. A rendezvény befejezéseképpen dr. Várady Zoltán igazgató röviden értékelte az elhangzottakat, megköszönte az előadók színvonalas és érdekes referátumait, a kollégák és vendégek részvételét. A levéltár szakmai napja egy kis vendéglátással egybekötött, a szomszédos megyék levéltárosaival folytatott, jó hangulatú baráti beszélgetéssel zárult. Az előadásokat várhatóan az Új Dunatáj című folyóiratban olvashatják el a téma iránt érdeklődők. Kunné Tornóc^kj Andrea *** BESZÁMOLÓ A PEST MEGYEI LEVÉLTÁR KONFERENCIÁJÁRÓL 2011. NOVEMBER 24. A Pest Megyei Levéltár hagyományosan november végén tartja nyilvános levéltári napját, amelyen tudományos konferenciával emlékezik meg a levéltár „születésnapjáról", vagyis az első megyei levéltáros, Balla Gábor 1785-ös kinevezéséről. A konferencia a „Nemzetiségek, kisebbségek" témához kapcsolódó sokrétű kérdéskört járta körül, mindezt a 18. századtól egészen az 1970-es évekig vizsgálva. Az előadók között elsősorban a Pest Megyei Levéltár tudományos munkatársai szerepeltek, meghívott vendégként pedig a Magyar Országos Levéltár, a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Levéltára, az MTA Történettudományi Intézet és az MTA Etnikai-nemzeti Kisebbségkutató Intézet munkatársai egészítették ki helyi és országos eredményekkel a mindenkori megyére vonatkozó kutatásokat. A levezető elnök szerepét a téma szakértője, az MTA Etnikainemzeti Kisebbségkutató Intézet igazgatónője, dr. Tóth Agnes vállalta, akinek a szerepét a konferencia utolsó részében dr. Egey Tibor nyugalmazott levéltárigazgató vette át. A rendezvényt Schramek I^ás^ló megbízott igazgató köszöntése után S%abó István, Pest Megye Közgyűlésének alelnöke nyitotta meg, aki beszédét mintegy mottóként Illyés szavaival indította: ,A s%él kihívására a ja gyökereivel válaszol". A ,gyökerek", a sokszínű örökség tehát nem a múlt, hanem a jelen és a jövő, az értékteremtés eszköze, a változás, megújulás motorja, mely a jövő kihívásaira is magában foglalja a választ. Hangsúlyozta, hogy épp ezért fontos a múlt emlékeinek megőrzése, feldolgozása, melyben a szakmai igényességnek, elkötelezettségnek és hivatástudatnak kell vezetnie a kutatókat. Tóth Agnes igazgató asszony a szakmai program bevezetéseként már konkrétan fogalmazta meg a nemzeti és kisebbségi kutatások célját és küldetését: a társadalom működésének, ezen belül azoknak a törésvonalaknak feltérképezése, amelyek az egyes közösségek harmonikus együttélését esedegesen megnehezíthetik. 89