Levéltári Szemle, 62. (2012)

Levéltári Szemle, 62. (2012) 1. szám - HÍREK - TEVELY ARATÓ GYÖRGY: Beszámoló a XIV. győri levéltári napról. 2011. október 25.

Hírek koró-vidék sajátos identitása és a nyúli sárkánymonda elemzését összekapcsolva az előadó egy kevéssé ismert kistérség évszázadokon átívelő sajátos mezőgazdasági kultúrájának tömör öszszegzésével zárta referátumát, kiemelve, hogy a 19. század elejére a szőlőhegyi településforma a mezei faluénál sokkal életképesebbnek, gyarapodóbbnak bizonyult. Ezt követően Horváth József, a Megyei Könyvtár igazgatója kapott szót: kilencedik alkalommal került sor e konferencia keretén belül a városhoz és vidékéhez kötődő hely- vagy országos történeti jelentőségű új kiadványok bemutatására. Három új kiadványt köszönhet az idén a szakma a győri tudományos műhelyek munkájának: a Győr Megyei Jogú Város Levéltárában szerkesztett Győri Tanulmányok két új száma (2011/32. és 33.) és az Egyházmegyei Levéltár tizedik születésnapjára megjelent emlékkönyv bátran számíthat az országos látóterű kutatások figyelmére is. Az előbbi két kötet szépen illeszkedik a városi levéltár tudományos sorozatába: az elsőben hét változatos tematikájú tanulmány jelent meg, a második - önálló címen: „Győr. A modellváltó város 1867—1918. Források a dualizmus kori Győr történetéből" — az iparosodó város és környéke társadalom- és gazdaságtörténetének alapvető forrásmunkája, s nem mellékesen a legnemesebb értelemben vett helytörténetírás mintapéldája. A Nemes Gábor és Vajk Adám szerkesztette „In laboré fructus. Jubileumi tanulmányok Győregyházmegye történetéből" címet viselő, majd' félezer oldalas tanulmánykötet a hazai levéltárügy egyik legfiatalabb képviselőjének, a millennium évében megszervezett Egyházmegyei Levéltárnak tudományos seregszemléje. A könyv szerzői mind a levéltár kutatói, a legfiatalabb tudós nemzedék tagjaitól a szakma nagynevű művelőiig huszonötén számolnak be legújabb tudományos eredményeikről.

1 Horváth József kiemelte: párját ritkítja az Egyházmegyei Levéltár a magyar közgyűjtemények között azzal is, hogy saját kutatói köréből tíz év alatt ilyen sokrétű és igényes tanulmánykötetet tett le a kutatók asztalára. Örömmel hallottuk, hogy még 2011 -ben két újabb győri kiadvány megjelenésére számíthatunk. Rövid szünet után Hegedűs Zoltán megyei főlevéltáros ismertette „Moson vármegye francia megszállása 1809-ben" című kutatását. Az egyetemes és hazai hadtörténet összefüggéseibe beágyazott, jól szerkesztett, alaposan adatolt előadásból a hallgatóság megismerkedhetett az utolsó nemesi fölkelés mosoni hátországával. A megye júniustól az októberi békeszerződésig, az inszurrekció és a császári királyi csapatok, illetve a napóleoni hadak felvonulási területeként, majd megszállása alatt több millió forintnyi kárt szenvedett, olyannyira, hogy évekig könnyíteni kellett adóterhein. Az előadó bemutatta azokat az óvintézkedéseket, amelyeket a várható francia követelések arányos elviselésére a nádor és a Helytartótanács tett, majd szabatosan ismertette a francia beszállásolás és rendszeres sarcolás körülményeit, kitérve helyi jellegzetességekre, nevezetes vagy érdekesebb esetekre is. A természetben és pénzben beszolgáltatott-behajtott sarc útvonalát követve a hallgatóság a háború sújtotta környék kereskedelmi hálózatába is bepillanthatott. Honvári János egyetemi docens referátuma - Győr és a Nissan kapcsolata — a tőle megszokott alapossággal és közérthetőséggel mutatta be egy esettanulmányon keresztül a Kádár-kori magyar gazdaság- és külpolitika sajátos összefüggéseit. A Magyarországra települni készülő Nissannal a magyar kormány eredetileg nem a belső piacot akarta kielégíteni, hanem dollárt kívánt szerezni. A figyelem fokozatosan terelődött Győrre, ahol a Graboplast és a Rába telephelyét megtekintő japánok az 1970-es évek elején megállapodtak a nem állami szinten tárgyaló magyar delegációval. Győrre a közeli ipari kultúra, a víziút, Ausztria közelsége, és legfőképpen az autógyártási tapasztalattal rendelkező jól képzett munkások adottsága miatt esett a választás: az érvelésre (nem) meglepően emlékeztet az Audi évtizedekkel későbbi stratégiája. A japán „üzlet" hírére azonnal megjelentek a szovjetek, a közbelépést a csehek kétségbeesése is ösztönözte. Végül azonban nem a szovjet tiltás miatt feneklett meg az ügy: a győri Nissan, amelynek indu1 A kötetről lásd MÓZEISSY GERGELY írását a Lew/tári Szemle 2011. évi 4. számának 36-40. oldalán. 83