Levéltári Szemle, 62. (2012)

Levéltári Szemle, 62. (2012) 1. szám - HÍREK - KOCSIS PIROSKA: Ötven éve történt A Kádár-rendszer megszilárdulásának levéltári forrásai. Tudományos konferencia a Magyar Országos Levéltárban. 2011. október 28.

Hírek Njesíe Sándor levéltáros „A Munkácsytól a Kékesig - a székesfehérvári televízió-gyártás hajnala" címen tartotta meg előadását, ami fontos részletekkel gazdagította ismereteinket a hazai televízió gyártás kialakulásáról és fejlődéséről. Megállapította, hogy a Kádár-korszak kezdetén, az 1956-ot követő konszolidációs folyamatban a politikai vezetés kiemelt szerepet szánt a televíziózásnak, elsősorban az egyre kínosabbá váló lemaradás, másrészt a közhangulat javítása érdekében. A VIDEOTON Elektronikai Vállalat levéltári anyagában sok kordokumentumnak számító levél maradt fenn a televízió-gyártással kapcsolatban, melyek érdeklődésre tarthatnak számot. Ezen dokumentumokra építve leszögezte, hogy számos magyar mérnök és feltaláló neve hozható kapcsolatba a televíziós képátvitellel, ennek ellenére a rendszeres műsorszolgáltatás csak későn indult meg, és az első hazai készülékek megszületéséig rögös út vezetett. Az Orion Rádió- és Villamossági Vállalat 1954-ben kezdte meg a vevőkészülék kifejlesztésére irányuló kísérleteket és a kutatómunkát. Az első magyar televíziós vevőkészülék 1955 nyarára készült el, és az Orion AT501 típusszámot viselte. Sorozatgyártása 1956 januárjában kezdődött meg. Az 1956-os forradalom után a televíziózás ügye egyre inkább gazdasági kérdéssé vált, ugyanis a lakosság ilyen irányú, fokozódó igénye és szükséglete a magyar híradástechnikai ipar fejlődési irányát és méreteit is megszabta. A híradástechnikai ipart felügyelő Kohó- és Gépipari Minisztériumban született döntések a gazdaságos gyártás érdekében kizárólag az Orion gyárban tervezte megvalósítani az erősen exportorientált termelést. Az 1957. augusztus 13-ai miniszteri értekezleten született határozat a készülékgyártást 1960-ra 160 000 darabra tervezte felfuttatni. A második ötéves terv 1957-ben 10 000 darab készülék előállításával számolt, az Orion vállalat 1957. évi tervjavaslatában azonban csak 5200 készülék gyártása szerepelt. Valójában a gyár túlteljesítette éves tervét, mivel 6354 darabot gyártott. Az 1958-ban közzétett tervtörvény (1958. évi 2. tvr.) a Székesfehérváron történő televízió gyártással is számolt, és a Vadásztölténygyárat is bevonták a sorozatgyártásba. A Vadásztölténygyár fejlesztő gárdájának első készüléke a Munkácsy televízió prototípusa volt, amelyet az 1958 áprilisában megrendezett Híradástechnikai Kiállításon, majd később a Budapesti Ipari Vásáron is bemutattak. Az ipari vásár kapcsán született meg a vállalat és a gyártmány nevéből alkotott, később lógóként is használt VT TV, TV VT szójáték. A készülék nagy sikert aratott, hiszen a magyar családok igényein túl exportra is megfelelt. 1961-ben már nemcsak Lengyelországba, az NDK-ba és Romániába exportálták, hanem a külkereskedelemmel foglalkozó Elektroimpex Vállalaton keresztül Irakba és Libanonba is eljutott. A készülék különlegessége volt a vezetékes, három nyomógombos távirányító, amely sajátosan ötvözte a kényelmet és a szocialista realizmust. Az előadó érdekességként megjegyezte, hogy a fekete-fehér adások színesítésére használt sárga celofán megjelenése előtt alkalmazott felül kék, középen barna, alul pedig zöld árnyalatú üveg előlapok először a Munkácsy képernyőjéhez méretezve kerültek forgalomba, így a Munkácsyval rendelkezők részesülhettek először ebben az élményben. A gyár neve 1960 januárjától Villamossági-, Televízió- és Rádiókészülékek Gyára elnevezésre változott. A gyár több televízió típust gyártott. A legtöbbet előállított készülék az 1961 és 1965 között gyártott Kékes volt, melyből 199 410 darabot készítettek. A Kékes után a második legtöbbet gyártott típus a Munkácsy, melyből 1958 és 1963 között 121 261 darabot gyártottak. A később gyártott típusok között megtalálhatók a kis képernyős Benczúr, az egycsatornás Tavasz és a Carmen, melynek elektromos elrendezései és alkatrészei a Munkácsyval egyeztek meg. De ide sorolhatjuk az 1961 és 1965 között gyártott, Székesfehérvár múltjára utaló Alba Regia készüléket is. A választék-eltolódás, valamint az új típusok forgalomba hozatala miatt a készülékek ádagára évente változott. A Munkácsy 5300, illetve 5900 Ft-, a Kékes 5200, az Alba Regia 6600 Ft-ba került, ami egy ipari munkás többhavi bérével volt egyenlő. A vásárlók többsége a Villamossági Televízió és Rádiókészülékek Gyárában készített tévéket részesítette előnyben, ugyanis a fehérvári készülékek átlagára alacsonyabb volt, mint a korszerűbbnek számító Orioné. Összegzésként az előadó megállapította, hogy a megváltozott társadalmi igények miatt 1963-ban a Villamossági-, Televízió- és Rádiókészülékek Gyára a tervutasításos gazdasági rendszer azon kevés haszonélvezőinek egyike lett, amely középüzemből 81