Levéltári Szemle, 62. (2012)

Levéltári Szemle, 62. (2012) 1. szám - HÍREK - PÁL-ANTAL SÁNDOR: Kiss András - 90 éves

H írek tása, a gondosan előkészített és késedelem nélkül feltárt levéltári anyag. A levéltáros életműve a névtelen levéltári munka, ami akkor teljes, ha a kutatás szolgálatában áll."

4 Helytálló J akó professzor megállapítása is, amikor azt írja róla, hogy egyéni alkotó munkáját szintén feláldozta a közszolgálat érdekében. A levéltári kutatásai során feltárt kincsek jórészét szétosztotta másoknak, mint ahogyan azt Kelemen Lajos tette. Kiss András a jeltelen informáló és irányító szolgálatot látta el évtizedek óta az erdélyi magyar kutató közösségen belül szinte észrevétlen szerénységgel, de igazi illetékességgel és a régi puritán elődök szellemében. „Nem hiszem — mondja Jakó Zsigmond — hogy akadna az utóbbi évtizedekben az erdélyi múltnak olyan bármilyen nemzetiségű kutatója, aki ne köszönhetne valamit Kiss Andrásnak."

5 Levéltáros-szolgálati tevékenységével, tájékoztatásaival segítette nemcsak az egyes kutatókat, hanem magát a magyar levéltáros közösséget is. O volt az a kapocs, amelynek révén létrejött az első magyar-román levéltáros közös munka, S^atmár vármegye levéltárának ismertetése, a nyíregyházi és a kolozsvári Levéltár együttműködése révén. Ez a kézikönyv egy olyan úttörő munka, amely példa értékű, de amelynek folytatása az óta is akadozik. Hozza fordultak levéltáros kollegák, kutatók különböző kérdéseikkel, nap, mint nap. A kutatók általában egy-egy kutatási témával kapcsolatos tájékoztatásért, valamelyik fond, gyűjtemény vagy állag kutathatási módjának megismerésért, de szöveg-olvasat ügyben is rendszeresen felkeresték. Szaktudását szívesen átadta másoknak, fiatal kollégáinak, lett-légyen az egyéni beszélgetések vagy szervezett keretek között. A levéltáros szakkörökön önzetlen hozzáállással emelte azok nívóját. 1980—1982 között, vagyis nyugdíjazásáig magyar paleográfiát tanított a romániai levéltáros továbbképzőn, Balogh Béla nagybányai levéltárossal és jómagammal, ezt a tevékenységet 1991-2000 között újból ellátta. Kiss András kutatóként is maradandót alkotott. Következetes kutató történészként beszélnek és írnak róla, bár ezt a jelzőt nem vállalja magára, csak a levéltárosét. Megjelent írásainak száma tekintélyes. 2003-ban meghaladta a 110-et, amit kiegészítenek az ismertetések, beszámolók, nekrológok interjúk, előszók, lektorálások és kötetszerkesztő munkák. Ha bizonyos kritériumok alapján csoportosítjuk azokat, kitűnik, hogy nincsen köztük „színtiszta" köztörténet tárgyú írás. Többnyire levéltárral kapcsolatosak, illetve abból inspirálódtak. Erre biztosított megfelelő alapot jogi, történeti és levéltártani szakképzettsége, kiemelkedő irodalmi műveltsége és sokirányú érdeklődése. Az erdélyi jogtörténetnek, intézménytörténetnek, levéltártannak legilletékesebb szakembere ő. Ilyen tárgyú közleményei mintául vehetők és nélkülözhetedenek mind a magyar, mind pedig a román erdélyi történetkutatásban. Az utóbbi időben, érdemei elismeréseként több kitüntetésben részesült. A Román Nemzeti Levéltár részéről számos Diploma de merit-et (érdemoklevelet) kapott. Következtek 2001ben a Pauler Gyula-díj, 2005-ben a gróf Mikó Imre Emlékplakett, 2009-ben a gróf Mikó Imre Emlékérem, 2010-ben pedig a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közgyűlés Ezüst Emlékérme és a rangos Magyar Örökség-díj. Pál-Antal Sándor 4 Uo. 68. 5 JAKÓ ZSIGMOND, I. m. 19. 68