Levéltári Szemle, 62. (2012)

Levéltári Szemle, 62. (2012) 4. szám - IN MEMORIAM - Egy tevékeny életút. DÓKA KLÁRÁRA emlékezünk (Lakatos Andor)

IN MEMÓRIÁM EGY TEVEKENY ELETUT A SZOLGÁLATKÉSZSÉG JEGYÉBEN DÓKA KLÁRÁRA EMLÉKEZÜNK Bár az idén sok időt töltött kórházban, kevesen tudták róla, hogy súlyos betegségben szenved, így váradanul érte a hazai levéltáros szakmát a hír: 2012. november 15-én, életének 69. évében elhunyt Dóka Klára, a Magyar Országos Levéltár nyugalmazott fölevéltárosa, a történelemtudomány doktora. Országszerte sokan ismerték-szerették — ennek egyik emlékezetes jele volt számunkra az a tapsvihar, amelyet 2006-ban, Veszprémben, a jubiláló Magyar Levéltárosok Egyesülete vándorgyűlésén kapott, egyesületi munkájának elismerésekor. Megfoghatadan, de mégis hiteles „pecsét" volt ez átvett oklevelén... S most „Mindenből csönd lesz és közelség" (Pilinszky) — olvashatjuk gyászjelentésén. Tevékeny életútjának állomásai: ELTE magyar—történelem szak (1964), Budapest Főváros Levéltára (1968), Vízügyi Levéltár (1974), Új Magyar Központi Levéltár - Magyar Országos Levéltár (1984—2007). A beosztások, munkák sora is igen változatos volt: Klára - az egyetem befejezése után két évig — raktárkezelőként dolgozott, s csak doktorálása után nevezték ki levéltárossá. Kandidátusi címét is első munkahelyén szerezte, majd egy új levéltár, az Országos Vízügyi Szaklevéltár megszervezésén dolgozott. Segédkezett a Magyar Könyvtárosok Egyesülete Levéltári Szekciójának létrehozásában, az UMKL Módszertani Osztályán pedig levéltári segédletek sorozatait szerkesztette nagy szorgalommal, miközben végigjárta hazánk egyházi levéltárait. A megjelent kiadványsorozatok, a fondjegyzékek, valamint a térképek és egyházlátogatási jegyzőkönyvek katalógusai máig is a legterjedelmesebb, átfogó segédletek az egyházi levéltárak esetében. E munkák folytatásaként, a térképek feldolgozásával írta meg az „Egyházi birtokok Magyarországon a 18—19. században" című akadémiai doktori értekezését, melyet 1995ben védett meg. 1996-tól elsősorban a levéltári kezelő- és irattáros, illetve segédlevéltáros képzésben tevékenykedett, ezt a munkát 2007 után, nyugdíjasként is folytatta. Élete végéig igyekezett az iratok közelében maradni, az utóbbi években — főként a téli hónapokban — rendszeresen dolgozott Kalocsán is, az Érseki Gazdasági Levéltár állományának rendezésén—feldolgozásán. 89