Levéltári Szemle, 62. (2012)

Levéltári Szemle, 62. (2012) 4. szám - HÍREK - Beszámoló a XV. Győri - I. Kisalföldi Levéltári Napról (Márfi Attila)

Hírek, SZÁZ ÉVE SZÜLETETT HABSBURG OTTÓ A Nyitott levéltárak programsorozat keretében, a Levéltárak Őszi Fesztiválja rendezvényekhez kapcsolódva a 100 éve született Habsburg Ottó emlékére a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltár 2012. november 9-én tudományos konferenciát rendezett, a Levéltár Bécsi kapu téri épületében. A hallgatóságot köszöntő Mikó Zsuzsanna főigazgató szavai után a konferencia első felében a Habsburg család magyar ágának tagjait bemutató előadások következtek. Elsőként „József nádor és az utókor emlékezete" címmel Soós István kandidátus, az MTA BTK Történettudományi Intézetének főmunkatársa méltatta a „magyar" Habsburg főherceg munkásságát, amely máig ható eredményeket hozott Magyarország számára. Ezután Katona Csaba, az MTA BTK Történettudományi Intézetének munkatársának „Habsburg-Lotharingiai József Károly — a honvédtábornok és a cigányság" című előadása hangzott el, amelyben József nádor fiának cigánysággal kapcsolatos „népnevelő tevékenysége" kiemelt hangsúlyt kapott. A blokk végén Kovács Tamás, az MNL OL levéltárosa „Habsburg-Lotharingiai József Ágost - a főherceg, aki mindig lenni akarat „valaki" című előadásában azt a folyamatot igyekezett bemutatni, hogy miként az I. világháború tábornagyából rövid ideig „homo regius", a Horthy korszakban a társasági élet középpontban álló alakja, majd a Tudományos Akadémia elnöke, aki felesküdött Szálasira. A konferencia második felét Ormos Mária akadémikus „Habsburg Ottó és kora" című előadása nyitotta, amit távollétében a levéltár egyik munkatársa olvasott fel. Az előadó az életút fő csomópontjainak bemutatása mellett a társadalmi háttérfolyamotokról is körképet adott. Ezután Fiáker Róbert, az MTA BTK Történettudományi Intézetének munkatársa élvezetes előadásában Habsburg Ottónak az anschluss elleni tevékenységét elemezte részletekbe menően. Az előadó egyértelművé tette, hogy Habsburg Ottó ebben az időszakban emberi tisztességéről is számot adott, de ekkor még monarchista alapról közelítette meg Ausztria védelmét. Ezt követően Ólmosi Zoltán, MNL OL főlevéltárosa azt a furcsa, több évtizedes állapotot vázolta a hallgatóságnak, ahogyan 1918 után a mindenkori magyar állam viszonyult a Habsburg család és Habsburg Ottó magyar állampolgárságához. Az előadás második felében a rendszerváltást megelőző magyar kormányzati magatartást tárta a hallgatóság elé, amelynek során a politikai vezetés nem tudta eldönteni, hogy Habsburg Ottót magyarnak tekintse-e vagy sem. Ezt csak a rendszerváltás utáni első kormány tette egyértelművé, és ismerte el Habsburg Ottó folyamatos magyar állampolgárságát. A konferencia utolsó előadójaként Habsburg György személyes elemekkel, szubjektív hangulatú előadásában részben reflektált az elhangzott előadások által felvetett kérdésekre, és azokat a tanulságokat vetette fel, amit édesapja örökségként fogalmazott meg számára. Ezt követően Mikó Zsuzsanna főigazgató zárszavában hangsúlyozta, hogy a jó hangulatú konferencián sikerült az európai egység megteremtésében fontos szerepet játszó dr. Habsburg Ottó életművét felidézni. A konferenciát követően Habsburg György jelenlétében került sor a „Habsburg Ottó és öröksége" című kiállítás megnyitására, amelynek dokumentumait a kiállítás rendezői — Kocsis Piroska és Ólmosi Zoltán mutatták be a konferencia érdeklődő résztvevőinek. A IV. Károly király és Habsburg Ottó életéhez köthető levéltári források és tárgyak - utóbbiak Kiss M. Jenő, a szolnoki hagyományőrző alapítvány elnökének gyűjteményének részét alkotják - gazdagon demonstrálják a Habsburg család XX. századi történetét. 80