Levéltári Szemle, 62. (2012)

Levéltári Szemle, 62. (2012) 4. szám - MŰHELYMUNKÁK - SOMLAI PÉTER FERENC: a Gömbös-féle kisebbségi iskolareform végrehajtása a főváros környéki német településeken

A Gömbös-féle kisebbségi iskolareform végrehajtása a főváros környéki német településeken képp előáll azon helyzet, hogy a magyar nyelv nemtudása miatt az ország szívében nem fog találni existentiát."

2

0 Az eddigiekhez képest új érvként a jegyző arra is hivatkozott, hogy a szülők nem fogják tudni középiskolába adni a gyermekeiket — miután Magyarországon akkor kizárólag magyar nyelvű középiskolák léteztek. A jegyző illetve a főszolgabíró ezt követően szinte minden jelentésében kitért az egységes rendszer bevezetése miatti aggodalmakra.

2

1 Május végén arról tudósítottak, hogy a szülők 347 aláírással ellátott kérelmet nyújtottak be az állami fiúiskola igazgatójához a korábbi, magyar nyelvű tanítás visszaállításáért.

2

2 A következő tanév beköszöntével a Magyarországi Német Népművelődési Egyesület (MNNE) vezetői több fórumon aggodalmukat fejezték ki a reform lassúsága miatt, amelynek fő okát abban látták, hogy a közép- és alsófokú hatóságok szabotálták a kormányzat intézkedéseit. „Tudom, hogy sok jó magyar embernek: papnak, szolgabírónak, tanítónak, jegyzőnek fáj és vérzik a szíve, amikor azt látja, hogy hazafias lelkének évtizedes munkája akad el és esik viszsza. Erről, sajnos ma le kell mondani. E veszteséget a magyar jövő és jelen számára el kell károlni [!]. Ma magasabb érdekek: egyrészt hazai svábjaink megtartása, másrészt az egész jövőnk, az integritásra való reményünk a kockán forog." - írta Pintér László kanonok a Nemzeti Újság különnyomatában.

2

3 Grat\ Gusztáv a miniszterelnökhöz írt memorandumában számos példával igazolta, hogy az új rendszer bevezetése sok esetben még azon iskolákban sem történt meg, ahol pedig a szülői értekezletek az átállás mellett határoztak. „Akik az iskolakérdést akadályozzák, legsikeresebb pacemakerei annak a mozgalomnak, amelyet aztán ők maguk pángermánnak és horogkeresztesnek neveznek, és mint ilyent veszedelmesnek tartanak." — írta Gratz.

2

4 A reform lassúságát mutatja, hogy a tanfelügyelő tájékoztatása szerint Pest megyében 1937 szeptemberéig mindössze hat község - Budakeszin kívül még Békásmegyer, Dunabogdány, Pilisborosjenő, Pilisszentiván és Soroksár — állami iskoláiban álltak át az az új rendszerre, azaz érintett iskolák alig tíz százalékában.

2

5 Ráadásul egyéb dokumentumokból kiderül, hogy Soroksáron az iskolagondnokság a szülők döntését figyelmen kívül hagyva a régi rendszer fenntartása mellett döntött, a vegyes nyelvű oktatás tehát csak papíron létezett.

2

6 Mindeközben 1937 tavaszán megindultak a tárgyalások a kormányzat és a katolikus egyház között is. Mint láttuk, a katolikus egyház autonómiájára hivatkozva eredményesen állt ellen az új típus bevezetésének az általa fenntartott iskolákban. Amikor Budakeszin az állami iskolában ez megtörtént, a püspök egy latin nyelvű levelezőlapon kifejtette Miller prépostnak, hogy az lenne a legjobb megoldás, ha a katolikus iskola magyar tannyelvű maradna, a német írás, olvasás és hittan tanítása mellett.

2

7 Szeptember végére a főispán értekezletet hívott össze az új típusú felekezeti iskolák ügyében, amelyen budakörnyéki főszolgabíró azt az utasítást kapta, hogy szorgalmazza az átállást Törökbálint, Pesthidegkút és Pilisvörösvár községek iskoláiban. A helyi hatóságok és a falusi értelmiség ellenállásának erejét mutatja, hogy egyik községben sem járt sikerrel, az iskolafenntartók a legkülönfélébb módszerekkel szabotálták a határozathozatalt.

2

8 2

0 PML IV.424.a. 4. d. 7/1937. 2

1 Úgy tűnik, hiába. A jelentésekből kiderül azonban, hogy nemcsak a rendelet ellen kampányoltak Budakeszin: FaulFarkas János MNNE központi kiküldöttje a helyi csoport gyűlésén arra kérte az egyesület tagjait, hogy kísérjék figyelemmel a rendelet végrehajtását, „nehogy papíron maradjon." PML IV.424.a. 3. d. 6/1937.) 2

2 PML IV.424.a 3. d. 6/1937. 2

3 PML IV.424.a 4. d. 7/1937. A Nemzeti Újság 1937. június 27-ei különnyomata. 2

4 MNL OL K 28 14-57-1938-15311. 2

5 PML IV.401/a. német iskolák szervezése ikt. szám nélk. 2

6 Mindazonáltal a soroksári eset rávilágított a rendelet végrehajtásának több gyakorlati akadályára is. A MNNE kiküldöttje azt javasolta, hogy a nagyszámú magyar anyanyelvű diák miatt „az iskolák és a tanulók nemzetiségen alapuló megosztására" van szükség. (MNL OL K 28/14-57-1938-15311.) 2

7 SzfvPL No 4511 Schol-4289/1937. 2

8 Törökbálinton a gondnokság figyelmen kívül hagyta a szülők döntését, és egyszerűen nem hozott határozatot. Az ügyet a sajtó is tárgyalta. Pesthidegkúton a gondnokság a tanfelügyelőre hivatkozva úgy értelmezte a jogszabályt, hogy gyakorlatilag a C típusú iskola fennmaradását mondta ki. Pilisvörösváron a plébános a főszolgabíró támogatását maga 31