Levéltári Szemle, 62. (2012)

Levéltári Szemle, 62. (2012) 3. szám - MÉRLEG - Győr, a modellváltó város (Perger Gyula)

Mérleg GYŐR A MODELLVÁLTÓ VÁROS 1867-1918 Források a dualizmus kori Győr történetéből. Győri Tanulmányok 33. A kötetet összeállította BANA JÓZSEF, a bevezető tanulmányt írta SZAKÁL GYULA. Győr Megyei Jogú Város Levéltára, Győr, 2011. 364 p. Nem véletlen, hogy Szakái Gyula, a Győri Tanulmányok 33. kötetének is címet adó bevezető írását Hanák Péternek — éppen a győri Műhelyben közreadott - tanulmányából vett idézettel kezdi. „Boldog az a kor, amely felismeri, hogy a jóléthez nemcsak természeti gazdagság kell, hanem szabad tulajdon és vállalkozás, és ezekhez rátermett vállalkozók ezreire, szorgos munkáskezek millióira, szakemberek tömegére, az áruk a gondolatok, a találmányok, s az emberek szabad cseréjére is szükség van." A „Győr a modellváltó város 1867—1918" című forrásgyűjtemény a győri tudományos műhelyek - élükön a Városi Levéltár - tudatos és jól felépített feltáró munkájának legújabb állomása. A Győri Tanulmányok korábbi számaiban megjelenő, a város — dualizmus korszakbeli — gazdasági folyamatait, helyi egyesületeinek történetét, polgári kezdeményezéseit, közigazgatását, stb. elemző tanulmányai után, 2010-ben - egy konferencia kereteit szétfeszítő - tanulmánykötetet tett közzé a Városi Levéltár. Egyszerre kettőt is. Ezek ürügye a város életét személyében és működésében is meghatározó, utóbb szinte jelképező, Zechmeister Károly halálának századik évfordulója volt. Már a jeles polgármester életútját, tevékenységét, „várospolitikáját" bemutató tanulmányokban körvonalazódtak a 19. század végének, 20. század elejének idején, Győrött (is) megindult társadalmi-gazdasági folyamatok helyi sajátosságai. A második kötet szerzői a főváros, illetve a dunántúli városok (Pécs, Székesfehérvár, Sopron) dualizmus kori várospolitikájának tükrében láttatták a korabeli Győr szerepét. A kötet zárásaként közzétett tizennégy oldalnyi válogatott bibliográfia pedig a további vizsgálódásokhoz, kutatásokhoz ad fogódzót és kedvet. „A modellváltó város" mintha e tanulmánykötetek szerves folytatása, pontosabban testvérkönyve volna. Az előző kötetek tanulmányainak hitelesítéséhez éppúgy hozzátartoznak a jelen kiadványban közölt források, mint Szakái Gyula bevezető összefoglalójához, illetve korábbi — e tárgykörben közzétett - írásaihoz. A kötetet felelős szerkesztőként is jegyző Bana József, a bevezető tanulmányt író Szakái Gyula, a győri kötődésű Oross András, valamint a győri levéltár minden munkatársa főlevéltárostól-munkatársig — alkotta a kötetet összeállító szakemberek tömegét. A forráskiadvány használatához elengedhetetlenül fontos, ám többnyire - tévesen - mellékes munkának tartott mutatók összeállítását Borbély János vállalta, a technikai szerkesztés mellett. Bár egy-egy tanulmánykötet, forrásgyűjtemény külalakjáról, nem szokás megemlékezni, a „modellváltó város" borítója - reméljük tudatosan - egy olyan vizuális fricska, mely egyszerre mutatja a modellváltás korabeli és örökölt ellentmondásait. A címlapon, az azt teljesen betöltő - a fejlődést szimbolizáló - szeszgyár madártávlati képe, míg a hátsó borítón bélyeg nagyságban, az 1894-ben — a közlekedés dinamizmusának akadályozása miatt — lebontott tűztoronyról készült akvarell kapott helyet. Az a tűztorony, melynek alakja visszaköszön az 1900-ban átadott új győri városháza tömbjében. Ez a feszültség az egész kötetben tetten érhető, legalábbis a város történetét és jelenét valamennyire ismerő olvasó számára. A kötet első fejezeteként olvasható bevezető és egyben öszszefoglaló — Szakái Gyula által jegyzett — tanulmány nemcsak az azt követő forrásokat értelmezi és foglalja keretbe, hanem a szerzőnek a korszakról eddig megjelent rövidebb-hosszabb tematikus tanulmányainak is egyfajta szintézise. Az írás szerkezeti hangsúlyai is árulkodók. Szinte tel75