Levéltári Szemle, 62. (2012)

Levéltári Szemle, 62. (2012) 3. szám - MŰHELYMUNKÁK - GAÁLNÉ BARCS ESZTER: Igazságszolgáltatásból jogszolgáltatás. A bírósági szervezet átalakításának hatása Pest megyére 1945 után

Gaálné Barcs Eszter bíróságok párthoz fűződő kapcsolatának elemzése, illetve a korszak névadója, Rákosi által megszabott irányvonalhoz idomulás és a kitűzött feladatokban való részvétel. A minisztériumból érkező utasításokban egyértelműen megfogalmazódnak a pártpolitikai szempontok, amelyek a politika és igazságszolgáltatás elválaszthatatlanságát tükrözték.

8

3 újjászervezett bíróságok ítélkezési gyakorlata A letartóztatásáig hűséges szociáldemokrata igazságügy-miniszter, Ries István a dolgozó nép érdekeinek megfelelő ítéletek hozatalát tartotta szükségesnek, amint azt 1949-ben, a Legfelsőbb Bíróság első ülése alkalmával kifejtette.

8

4 A korban sokat idézett, hírhedt szovjet legfőbb ügyész, Andrej Januarjevics Visinszkij

8

5 minden bírósági ügyet az osztályharc egy epizódjának tekintett. Az elmélet szerint tehát az osztályharc és a dolgozók érdekeinek védelme összekapcsolódik a szovjet szellemen alapuló ítélkezésben. Számunkra ezért alapvető annak kiderítése, miként valósult meg Visinszkij felfogása a magyarországi, illetve ezen belül a Pest megyei jogszolgáltatás gyakorlatában. Az újjászervezett jogszolgáltató szervezethez új jogszabályokat is kellett alkotni, amellyel a bíróságok útján (is) lehetővé vált - a közhelyszámba menő cél — a dolgozó nép ellenségeinek megbüntetése. Még a koalíciós időszakból származik a büntető jogalkotás, vagy inkább a „büntetőjoggal viszs%aélés"

6

b első terméke a már említett 1945. évi VII. törvény, mely lehetővé tette a háborús népellenes bűncselekmények elkövetőnek büntetőjogi felelősségre vonását. A népbírósági perekben hivatkozott jogszabály többek között a háborús bűnösök fogalmát tisztázta, és a népbíróságok által kiszabható büntetésekről rendelkezett. „Büntetőjogi céloktól eltérő — kifejezetten hatalmi politikai — célokat szolgált" az 1946. évi VII., a demokratikus államrend és köztársaság büntetőjogi védelméről szóló törvény.

8

7 A Sulyok Dezső

88 által hóhértörvénynek nevezett jogszabály az 1950-es évek tömeges izgatási pereinek

8

9 és a már koalíciós időkben is zajló koncepciós pereknek a leggyakoribb hivatkozási alapja volt. A közellátás veszélyeztetésénél a 8800/1946. (VII.28.) ME számú rendelet volt iránymutató a bíróságok számára. rendelet a közellátás érdekét veszélyeztető bűncselekmények címén — törvény nélkül — minősített bűncselekménynek minden olyan magatartást, amely a teljesen önkényesen megállapított termény-beszplgáltatási kötelezettséget sértette."

>

0 Az '50-es évek elejének ítélkezésénél e jogszabályt használták a legtöbbet. A kihirdetett különböző szintű jogszabályok mellett, vagy inkább helyett a büntető ítélkezés a pszeudojog alapján folyt, vagyis az államszocialista jogszolgáltatást kettős normarendszer jellemezte.

9

1 Ezt a nem nyilvános szabályrendszert a párt szempontjai határozták meg, amelyek mintegy „felülírták" a nyilvános jogot.

9

2 Ide tartozik a titkos törvényerejű rendelet

9

3 és a már idézett miniszteri utasítások

9

4 sora is. 8

3 A '70-es években Kulcsár Kálmán a jogszociológia részéről vitathatatlannak vélte a bírósági szervezet és tevékenység politikai jellegét, a bíróságokat a politikai rendszer részeként definiálta. Ugyanakkor kiemelte a napi politikától való távolságtartás szükségességét. Ez utóbbi kijelentésének azonban számos példa ellentmondott. - KULCSÁR, 1974. 151.; KULCSÁR, 1971. 26., 48. 8

4 Iratok 3. 308. 8

5 Andrej Januarjevics Visinszkij (1883-1954) szovjet jogász, politikus. 1935-1939 között a Szovjetunió főügyésze. Az '50-es években több műve is megjelent magyarul, amelyek tartalmazzák elhíresült nézeteit. 8

6 KAHLER, 2008. 11. 8

7 KAHLER, 2008. 11. 8

8 Sulyok Dezső (1897-1965) ügyvéd, 1935-1937 között a Nemzeti Egység Pártjának (NEP), majd a Független Kisgazda-, Földmunkás és Polgári Párt (FKgP) képviselője 1946. március 11-ig. 1946. március 15-én egyik alapítója a Magyar Szabadság Pártnak (Sulyok Pártnak is nevezték). ZlNNER, 2005. 244. 8

9 Az izgatási perekről lásd bővebben BARCS, 2009. "<iKAHI.HR, 2008. 21-22. 9

1 A kettős normarendszer, a pszeudojog magyarországi működéséről lásd bővebben KAH1.HR, 2005. 9-21. 9

2 SZABÓ, 2006. 227. 44