Levéltári Szemle, 62. (2012)

Levéltári Szemle, 62. (2012) 3. szám - DISPUTA - HERMANN ISTVÁN: Megyei és Városi Levéltárak Vezetőinek Tanácsa — tájékoztató és alapszabály

ÖNKORMÁNYZATI LEVÉLTÁRAK TANÁCS (1994) MEGYEI ÉS VÁROSI LEVÉLTÁRAK TANÁCSA (2011) MEGYEI ÉS VÁROSI LEVÉLTÁRAK VEZETŐINEK TANÁCSA (2012) A magyar levéltárügy elmúlt évben megkezdődött változásai, a levéltári szervezet gyökeres átalakítása, ha áttételesen is, de nem hagyja érintetlenül a levéltáros szervezeteket, a levéltárak mögött álló civil kezdeményezéseket sem. Az Önkormányzati Levéltárak Tanácsa 1994-ben alakult meg, alapvető feladatának a megyei és települési önkormányzatok által fenntartott levéltárak szakmai és szakmapolitikai érdekképviseletét, az egyes intézmények közötti, valamint a levéltárügy más területeivel fennálló kapcsolatok elmélyítését tekintette és tekinti ma is. A többi levéltáros szakmai szervezettel ellentétben a Tanács intézményi tagságon alapul. A megyei levéltárak közvetlen állami fenntartásba vétele 2012. január l-jétől, majd a Magyar Nemzed Levéltár várhatóan ez év október l-jével történő létrehozása több alkalommal is arra késztette a Tanács tagságát, hogy átgondolja, újrafogalmazza a szervezet feladatait, céljait és lehetőségeit. A közvetlen állami fenntartásba vétel a Tanács működésében elsődlegesen technikai jellegű változtatásokat hozott magával. A Tanács tagságát a levéltári törvén)- legutóbbi módosítását megelőző meghatározása szerint a területi általános levéltárak, és a velük sok tekintetben azonos feladatkört ellátó települési önkormányzatok által fenntartott levéltárak alkották. Az intézményi feladatok hasonlósága mellett összekötötte a két levéltártípust a fenntartói oldal azonossága is, hiszen mindkét levéltártípus az önkormányzati szféra részeként működött. A megyei intézmények, köztük a levéltárak közvetlen állami fenntartásba vétele ez utóbbi közösséget megszüntette ugyan, de a jogszabályokban előírt feladatokban nem jelentett változást. A Tanács tagsága 2011. októberi közgyűlésén a szervezet fenntartása mellett foglalt állást, s a Tanács nevét Megyei és Városi Levéltárak Tanácsára változtatta. A Magyar Nemzeti Levéltár létrehozásáról 2012 folyamán napvilágot látott kormányzati elképzelések, s különösen a megyei levéltárak integrálásáról megszületett kormányhatározat további kérdések elé állították a Tanács tagságát. Az önálló intézményhálózat megszűnésével a kizárólag intézményi tagságra épülő szervezet bázisa tűnik el a Magyar Nemzeti Levéltárban, amely mint a megyei levéltárak jogutódja egymagában jogosult képviselni a korábbi területi általános levéltári hálózatot. A levéltári törvény értelmében ugyanakkor a volt megyei intézmények jelentős autonómiával kerülnek a Magyar Nemzeti Levéltár szervezetébe. Mindezek figyelembe vételével a Tanács közgyűlése azt a célt tűzte ki maga elé, hogy valamilyen módon a továbbiakban is megoldott legyen az egyes területi hatáskörrel rendelkező megyei levéltárak képviselete. Ennek érdekében a közgyűlés ez év május 29-ei ülésén döntött a személyi tagság lehetőségének megnyitásáról. Mivel azonban a Tanács semmilyen formában nem kíván a Magyar Levéltárosok Egyesületének konkurenciájaként fellépni, illetve szükségesnek és fontosnak tartja az intézményi tagságban rejlő operativitás megőrzését is, a közgyűlés a személyi tagság lehetőségét (tag)intézményvezetői és vezetőhelyettesi szintben határozta meg. A személyi tagság mellett természetesen megmaradt az intézményi tagság lehetősége is, ezzel a korábbi kör, tehát a területi általános levéltárak (illetve azok döntő többségének megszűnése következtében a jogutód Magyar Nemzeti Levéltár, mint általános levéltár), valamint a települési önkormányzatok által fenntartott levéltárak továbbra is intézményként lehetnek a Tanács tagjai. Az alapszabály rendelkezéseit szükséges volt a kétféle tagság lehetőségével 21