Levéltári Szemle, 62. (2012)

Levéltári Szemle, 62. (2012) 2. szám - LEVÉLTÁRTÖRTÉNET - KOCSIS PIROSKA: A Magyar Országos Levéltár 200 éves jubileumának megünneplése 1956-ban

Magyar Országos Levéltár 200 éves jubileumának... után kerülhetett sor. L. I. Jakovlev hangsúlyozta, hogy a szovjet levéltárak szervezete 1956-ban is az 1918-ban lefektetett „lenini elveken" alapul.

4

0 Emil Voinovic előadásában jelezte, hogy Jugoszláviában a második világháború végén a levéltárügy kaotikus helyzetbe került, s az 1950. január 23-ai szövetségi törvény tette lehetővé, hogy levéltár alakuljon minden nagyobb, főleg történelmi jelentőségű városban, valamint minden népköztársaság székhelyén. 4

1 A hozzászólások tanulságait Ember Győző foglalta össze: megállapítása szerint a levéltárak fejlődése minden országban sajátos vonásokat is mutat, de az általános problémák szinte minden országban jelentkeznek. A levéltárosok munkája csak akkor lehet eredményes, ha nem zárkóznak saját országuk határai közé, hanem megismerik a levéltári problémák megoldásának külföldi eszközeit és módszereit. A magyar levéltárosok a múltban is törekedtek erre anélkül, hogy sikerült volna szert tenniük a szükséges tájékozottságra. Az ülésszak sok lehetőséget nyújt mutatkozó hiányok pódására, nemcsak a „múltba tekintünk, hanem a jövőbe is nézünk". Az ülésszak utolsó előadását a Kossuth Klub előadótermében Vörös Károly,

4

2 a Levéltárak Országos Központjának tudományos munkatársa tartotta „A levéltári anyag nemzetközi felhasználásának néhány kérdése, különös tekintettel a magyar levéltárügy helyzetére és feladataira" címmel. Szakszerű előadásában rámutatott arra, hogy a szocialista és a kapitalista társadalom különböző célok érdekében, de egyformán nagymértékben támaszkodik a levéltárakban felhalmozódott hatalmas iratanyagra. Véleménye szerint az együttműködés kiindulópontja a közös iratanyag minél alaposabb megismerése lehet a közös forrásbázis nemzetközi hozzáférhetővé tételével, mely kiegészülhet a levéltári leltárak, útmutatók cseréjével, a részletesebb adatokat tartalmazó segédletek másolatban, filmen való megküldésével, levéltártudományi művek, cikkek és tanulmányok kölcsönös megismertetésével. Végül szükségesnek látta a levéltártudományi téren elért eredmények minél szélesebb körű megismertetését az „érdekelt országok" viszonylatában.

4

3 A hitelességhez hozzátartozik, hogy Vörös Károly előadását még a tudományos ülésszak előtt megküldték az MDP KV Párttörténeti Intézete Archívumának, de az előadást véleményezte Ember Győző, az Országos Levéltár főigazgatója is. Kubitsch Imre

44 „cenzori" véleményében felvetette pl., hogy „nem túlzottan a magyar vonatkozású források szempontjából tárgyalja-e az előadás a kérdéseket", „nincs-e túlzottan kiemelve Magyarország történelmi szerepe", esetleg félreértésekre adhat alkalmat a „Magyar Királyság" kifejezés. Számára úgy tűnt, mintha az előadó elmarasztalná a Szovjetuniót, ezért kérte, hogy a kérdéses részt „el is lehetne hagyni vagy úgy megváltoztatni, hogy a szóban forgó rész ne tűnhessen a Szovjetunió elmarasztalásának". Végezetül problémaként merült fel Ausztria, „mivel Ausztria nem építi a szocializmust, valahogy kimarad". Ember Győző is megtette észrevételeit, melyeknek nagy többsége helytálló volt, bár ő is felvetette, hog}' nem kellene beszélni „a Magyar Királyság örökségéről" és nemcsak a központi kormányszervek anyagának kell a szomszédok kutatási igényét kielégíteni, hanem egyéb anyagnak is. Vörös Károly válaszlevélében jelezte, hog}' „a lektorok által követelt változtatásokat" végrehajtotta, ígyaz előadása megfelelt az elvárásoknak.

4

5 Az előadást követő hozzászólásokban Charles Braibant utalt arra a francia levéltári gyakorlatra, amely az irat- és mikrofilmesére fokozására törekszik. Franciaország levéltári anyaga jóval túlmegy a francia nemzeti kereteken. Ennek magyar vonatkozású illusztrálására magával hozta 4

0 Eszerint a kormányhivatalok megszűntek, a hivatalhoz tartozó irattárak, és a bennük őrzött dokumentumok és ügyiratok a7. egységes Állami levéltári Fond részévé lettek. Az 1918. június 1-jei dekrétum külön állami intézményt hívott létre, a Levéltári Főigazgatóságot és a Történeti levéltári Intézetet. 4

1 IVÁNYI, 1956. 188-189. 4:

1 Vörös Károly (1926—1996), levéltáros, történész. Az 1951 decemberében megjelent levéltári Híradó, a LOK folyóiratának szerkesztője. 4

3 KÜLÖNSZÁM, 1956.103-117. 4

4 Kubitsch Imre (1911—1963), levéltáros, 1949 és 1951 között a Munkásmozgalmi Intézet Archívumában dolgozik. 1951—1954-ig az Országos Levéltárban a Polgári kori osztály vezetője, ezután visszatér korábbi munkahelyére (1956-tól Párttörténeti Intézet), ahol haláláig az archívum vezetője. 4

5 MOL XlX-I-18-a-86402-31-27—1956. 68