Levéltári Szemle, 62. (2012)

Levéltári Szemle, 62. (2012) 2. szám - LEVÉLTÁRTÖRTÉNET - KOCSIS PIROSKA: A Magyar Országos Levéltár 200 éves jubileumának megünneplése 1956-ban

Magyar Országos Levéltár 200 éves jubileumának... „többszörösen megvitatott kérdések" helyett, „amiről már semmi újat mondani nem tudunk", egy archeográfiai előadást javasolt, ha lenne megfelelő előadó". B. Lőrincz Zsuzsa

2

0 javasolta, hogy „jó lenne a körülöttünk lévő országokkal való együttműködés megszervezése, illetve elmélyítése". A korabeli párthű gondolkodásmódnak megfelelően úgy gondolta, hogy ez nem „a nagy nyilvánosságnak az ügye", hanem „az ilyen és hasonló megállapodások az országok belső ügyei és csak a vezetőikre tartoznának", ezért szűk körű tanácskozást javasolt. A párttitkár kérdésfelvetése szintén jellemző: „Meghívunk-e majd nyugati országokat is, vagy csak a népi demokratikus országokat. Vájjon eljönnek-e a Szovjetunió képviselői is?" Ha nem, akkor „jó programmot nem tudunk összeállítani". Ersok Károlyné a közvetlen pártirányítás mellett lépett fel. Ennek értelmében a rendezők, akár a LOK vagy az OL vezetője vegye fel a kapcsolatot az I. kerületi Pártbizottság Végrehajtó Bizottsága első titkárával, valamint a Pártközpontból 1Vass Istvánnal, hogy „a párt is segítséget tudjon nyújtani a program összeállításában". Széljegyzetként kézírással valaki megjegyezte — vélhetően a rendezvény súlyának növelése érdekében -, hogy „Nem inkább a Pártközpontból Andics?"

2

1 Oltvai Ferenc, a Szegedi Állami Levéltár vezetője hiányolta, hogy a programtervezetben nem esik szó a vidéki levéltárak kialakulásáról. Véleménye szerint „amikor az Országos Levéltár fennállásának 200 éves évfordulóját ünnepeljük, ez egyben a levéltáriig}

7 ünneplése is", s az általános levéltári problémákra is módot kellene nyújtani. Wellmann Imre,

2

2 a Budapesti 1. sz. Állami Levéltár vezetője viszont azon aggodalmának adott hangot, hogy „nem lenne helyes, ha [...] általános, sőt, ezen túlmenőleg egyes speciális kérdéseket illető levéltári problémáink háttérbe szorítanák az ünneplendő Országos Levéltár történetének, munkájának és feladatainak megbeszélését". Varga Endre „A levéltári tudományos munka keretei" című előadást és a vitát elhagyhatónak tartotta, mert ez „egyébként is kényes". Véleményét azzal indokolta, hogy az Országos Levéltáron belül e kérdésben éles véleménykülönbségek vannak, s nem volna szerencsés ezt a vitát a külföldi vendégek előtt megismételni. Bekény István

2

3 ugyancsak az óvatoskodók táborát erősítette, amikor az egész magyar levéltáriig)' múltját kívánta bemutatni. Emellett javasolta „az 1945 utáni fejlődésnek a szomszéd népi demokráciák levéltárügyével való párhuzamba állítását". A tudományos munka kereteiről tartott vitaülést viszont mindaddig nem látta célszerűnek megtartani, „amíg a magyar levéltárosok nincsenek e tekintetben közös véleményen". IIa Bálint

2

4 szakmai jellegű felvetésében javasolta, hogy az eddigi eredmények ismertetése mellett ki kellene térni arra is, hogy „miért nem születhettek az együttműködés terén eddig kielégítő eredmények?" IIa ennek okát a külföldi levéltári anyag nem ismerésében, a szakkönyvek hiányában, a mikrofilmezés különböző fejlettségi fokában és a tapasztalatcsere elmaradásában látta. A konferenciához kapcsolódó levéltár látogatások lebonyolításának helyszínében sem értettek egyet. Egyesek a Párttörténeti Intézet Archívumának meglátogatását vetették el, míg mások 2

0 B. Lőrincz Zsuzsa az Országos Levéltár osztályvezetője, egyben párttitkára volt. 2

1 Andics Erzsébet (1902—1986), kommunista politikus, történész, akadémikus. A kulturális élet egyik fő irányítójaként az MDP kV Tudományos és Kulturális Osztályának volt a vezetője, emellett a Magyar Történelmi Társaság elnöke (1950-1958). 2

2 Wellmann Imre (1909—1994), történész, levéltáros, muzeológus, az MTA rendes tagja. A 18. századi agrártörténet neves kutatója. 1951 és 1957 között a Fővárosi Levéltár igazgatója, 1965 és 1980 között a Magyar Mezőgazdasági Múzeum főigazgató-helyettese. 2

3 Bekény István (1916—1997) levéltáros. 1942-ben Ugocsa vármegye főlevéltárosa, majd 1946 márciusától a Pest Megyei Levéltár, májusától az Országos Levéltár dolgozója, majd az intézmény titkárságvezetője. 1952-1953-ban a Fővárosi Levéltár helyettes vezetőjeként dolgozott. 1953-ban a Levéltárak Országos Központjában a tudományos osztály vezetője lett. 1954-ben visszakerült az Országos Levéltárba, ahol nyugdíjba vonulásáig, 1980. december végéig a II. osztályt, az ún. Polgári kori osztályt vezette. Számos levéltár-szervezési, módszertani kérdés rendezésének kezdeményezése kapcsolódik nevéhez. 2

4 IIa Bálint (1903—1975), történész, levéltáros. 1930—1969 között, nyugdíjazásáig a Magyar Országos Levéltár munkatársa volt. Megszervezte a mikrofilmcsoportot, melyet éveken át vezetett. 64