Levéltári Szemle, 62. (2012)
Levéltári Szemle, 62. (2012) 2. szám - DISPUTA - HORVÁTH J. ANDRÁS: Levéltárelmélet a posztmodernig és vissza
Horváth ]. András Disputa ként „rendelkezik azután a társadalmi fejlődési folyamat átfogó képzetével, amelynek az össztársadalmi fejlődési út helytálló értelmezésén kell alapulnia". 4 6 Hiszen - véli - a levéltári iratértékelés helyes elvei és szabályai csakis a kortársi értékképzetekből eredeztethetők. Ezek feltárására levéltárosok és különféle szakemberek együttműködését szorgalmazza. 4 7 A passzív, pusztán regisztráló levéltárosi szerep helyett tehát a kérdező, s az egész társadalmi totalitást figyelembe vevő szemléletmód kerül előtérbe. A gyűjtőterületi proveniencia elvétől a pertinencia logikájához közelítő megközelítések persze nehezen érvényesülhettek a szakmai tradíciókat szilárdan őrző, kissé áporodott, fantáziaszegény, formalista és hatalomcentrikus európai szakmai közegben. Nézeteire a kanadai levéltárosok voltak igazán nyitottak. így tanulmányát az Archivaria 1987-ben teljes terjedelmében publikálta is angol fordításban, amely megtermékenyítőleg hatott az újító szemléletű kanadai levéltári gondolkodásra. Akár „kanadai iskoláról" is beszélhetnénk, hiszen a „levéltári fordulat", avagy a „kérdező levéltár" legfőbb öt képviselője körében Ridener is három kanadait említ, ezek: Terry Cook, Carolyn Heald, Heather MacNeil, továbbá az amerikai Brian Brothman és a holland Eric Ketelaar. 4 8 Am az 1970-es évek közepétől Amerikában is felbukkan egy újfajta szemléletmód. Gerald Ham 1975-ben teszi közzé tanulmányát, amelyben támadást intéz a schellenbergi megközelítés ellen. Úgy véli, a pusztán az ügyiratokra korlátozódó, szűken intézményi területre alapozó szemléletmód elfogadhatadan módon figyelmen kívül hagyja az emberi megnyilvánulások széles spektrumát. Más szavakkal: a schellenbergi szemlélet alapvető fogyatékossága a merev intézményi hierarchiára alapozó weberiánus társadalomszemlélet. 4 9 Ez nem csupán általánosságban teszi lehetedenné a széles társadalmi felületek érzékelését, de még az igazgatási szervezetrendszerek rejtett, azaz valós működési módjának feltárását is akadályozza. Az 1980-as évek közepén Helen Samuels, a dokumentációs stratégia elnevezésű forrásértékelési megközelítés fő megalkotója fogalmazza meg tömören és drámaian a kihívást. 5 0 Úgy véli: nincs hova hátrálniuk a levéltárosoknak, a modern társadalomra - pláne a mai posztmodern világra — vonatkozó iratértékelési megközelítések tekintetében. Az integrált, sokszorosan tagolt, egymást fedő funkciójú belső kapcsolatokkal átszőtt szervezetrendszerek, amelyek ügyleteiket nehezen felfejthető információs hálózatok dzsungelében bonyolítják, egyébként is lehetedenné teszik a hagyományos ügyiratközpontú forrásértékelést. Az ügyviteli-ügykezelési megközelítésű, szűkkörű tematikai egységekben gondolkodó szemlélet külső akadályok miatt is folytathatadan. Önmagában már ez a látszólag technológiai arculatú, strukturális jellegű problematika is továbbgondolásra késztethet, ám az igazán komoly és rázós feladatmegoldás igénye - az előzőekben említett felvetések folytán — mégis inkább a szóba jöhető forráshelyek kiválasztása oldaláról merül fel. Egyre nyilvánvalóbb, hogy elkerülheteden az átfogó, holisztikus, külső társadalmi meghatározottságokat előtérbe állító megközelítések előtérbe állítása. „Ne a különálló fákat nézegessük, szemléljük helyette az egész erdőt" — jegyzi meg egy helyütt Helen Samuels. 5 1 Az iratértékelési kérdéskörön tűllépve, a levéltár egész társadalmi szerepének II. világháború utáni megváltozására hívja fel a figyelmet az Angliából Kanadába „menekült", s az új jelenségek iránt igen fogékony Hugh Taylor is, már 1976-ban. Mint megállapítja, a levéltár egy generáció alatt puszta őrzőhelyből, médiatárhellyé, s az emberek tapasztalati világát „misztikus úton« B OOMS , 1987.102. 4 7 BOOMS, 1987.106. 4 8 RIDENER, 2009.101. 4 9 HAM, 1975. 8. skk. 5 0 Ezen módszer lényege tömören, hog) 1 az iratgyűjtés nem igazgatási, hatalmi, kulturális, stb. szervek irataira irányul, hanem alkalmilag meghatározott témakörök, társadalmi jelenségek, földrajzi egységek dokumentatív értékű irataira. 5 1 SAMUELS , 1986. 111., skk., 124. 34