Levéltári Szemle, 61. (2011)

Levéltári Szemle, 61 (2011) 1. szám - MÉRLEG - NÉMETH ILDIKÓ: Österreichisch-ungarische Begehungen auf dem Gebiet des Hohcschulmsens. Osztrák—magyar felsőoktatási kapcsolatok. Szerk.: K. LENGYEL ZSOLT-N AGY JÓZSEF ZSIGMOND—UJVÁRY GÁBOR.

Mérleg iskoláztatásában és „udvarképessé" tételében fontos szerepet játszó Theresianum magyar hallgatóiról ír német nyelven Olga Khavanova. A jezsuita irányítású intézményben képezték az udvarhű nemesi családok gyermekeit, arisztokrata és köznemesi származásúakat egyaránt. A hivatalnoki vag)' katonai pályára készülő nemes ifjakat, akik a birodalom minden részéből érkeztek, a császárnő és az udvar iránti feltétlen hűségre nevelték, ugyanakkor az intézmény az ott tanuló magyar diákokon keresztül fontos szerepet játszott a magyar nemzet, mint nemesi közösség alakításában is. A következő két tanulmány a természettudományok területére kalauzolja az olvasót. Kiss József Mihály tanulmányában az 1782-ben alapított és 1850-ben megszűnt magyar mérnökképző intézet, az Istitutum Geometrico-Hydrotechnicum és ezzel kapcsolatban a 18-19. századi magyarországi vízügyi munkálatokban jelentősebb érdemeket szerzett mérnökök, hadmérnökök életútját ismerteti. Helmuth Grossing német nyelvű írásában az osztrák matematikus-fizikusnak, a róla elnevezett Doppler-effektus atyjának, Christian Dopplernek (1803-1853) a pályafutását mutatja be. Karl W. Schwartz a Bécsi Egyetem Evangélikus Teológiai Karának 19. században betöltött szerepéről értekezik német nyelven, különös tekintettel annak Duna- és Kárpátmedencei vonzáskörzetére. Bár a német egyetemekkel nem tudott konkurálni, az intézmény megkísérelte a Habsburg Birodalom protestáns egyházainak teológiai hallgatóit a birodalmi tudat kialakítása érdekében formálni. Az abszolutizmusnak a történetírásban kissé hanyagolt korszakát járja körbe a következő két tanulmány. Farkas Gábor jól összefogott írásában a Thun-féle oktatási reformtervezet magyarországi útját és hatásait vizsgálja az 1849-1854 közötti időszakban. Annál is inkább időszerű ez a munka, mivel Ausztriában évek óta folyik Leo von Thun kultuszminiszteri működésének részletes feltárása, forrásközlések kiadása. Az új- és legújabbkori osztrák történelem kutatását koordináló Kommission für Neuere Geschichte Österreichs egyik fő projektje Leo von Thun oktatási reformjának feldolgozása, az 1849-1860 közötti kultuszminiszteri hivatali levelezés közzététele. Tágabb összefüggésekben ugyanezt az időszakot tárgyalja K. Lengyel Zsolt német nyelvű tanulmánya, amely Bach-korszak historiográfiáját mutatja be az újabb kori történetírásban. Egy „nemzetközi" életút elemzése a következő német nyelvű tanulmány, amely három szerző összefogásával íródott. A Bácskában született, tevékenységét Bécsben, Münchenben, Szentpétervárott és Prágában folytató Josef Victor Rohon (1845-1923) orvos-paleontológus kalandos életútját Matthias Svojtka, Johannes Seidl és Barbara Steininger dolgozta fel, imponáló szakirodalmi és levéltári forrásanyag felvonultatásával. A kiegyezés utáni évtizedek felsőoktatás-történeti vonatkozásaival foglalkoznak a következő tanulmányok. Paulus Ebner a bécsi Mezőgazdasági Főiskola 1872-es alapításáról ír német nyelven, amely azáltal vált szükségessé, hogy az 1867-es kiegyezést követően a Magyarországon lévő, addig a birodalmi felsőfokú mezőgazdász képzést egyedüliként ellátó magyaróvári gazdasági főiskola helyett szüksége volt a Monarchiának egy új felsőfokú mezőgazdasági tanintézetre. Jan Surman a Monarchia egyetemi hálózatának szerveződését mutatja be németül, a prozopográfia eszközeivel élve, az egyetemközi tudományos mobilitáson keresztül. Külön kiemeli a pesti egyetem nacionalizálási törekvéseit. Zachar Péter Krisztián és Strausz Péter OTKA-kutatás keretében foglalkoznak a magyarországi és Európai Uniós érdekképviseleti és érdekvédelmi szervezetekkel, szintén német nyelven közzétett tanulmányaikban a magyarországi kamarák oktatási és képzési tevékenységét vizsgálják a kiegyezés és a második világháború közötti időszakban (1867-1944). 80