Levéltári Szemle, 61. (2011)
Levéltári Szemle, 61 (2011) 1. szám - MÉRLEG - MÁRFI ATTILA: Győri Tanulmányok, 2011/32. Fel. szerk.: BANA JÓZSEF. Szerk.: DOMINKOVITS PÉTER-HORVÁTH JÓZSEF.
Mérleg Arrabona Múzeumi Közlemények 47/2. kiadásában megjelent emlékkötet (Szerk. Székely Zoltán) a 19. századi Győr kulturális életének jeles és meghatározó alakjának állít emléket. A több szerzőt is felvonultató kiadvány a sokoldalú és rendkívül ambiciózus Kovács Pál különböző működési területeit igyekszik feltárni. A recenzens megállapításai szerint sikerrel, hiszen az életrajz bemutatása mellett a jeles egyéniség egyesületi tevékenységét, kultúra és irodalomszervező, a helyi sajtóban betöltött szerepét, a győri színházi életben vállalt színházszervező és színpadi szerző tevékenységét tárja az érdeklődők elé. A kötetet Kovács Pál életművét bemutató válogatott bibliográfia zárja. A harmadik ismertetőt Néma Sándor a megyei levéltár igazgatója jegyzi, aki Nagy István: Qviritatio Sikoly. Győri %sidó tragédia 1938— 1945 c. 2010-ben a Győri Zsidó Hitközség gondozásában megjelent kötetet mutatja be. A Győr-újvárosi, Kossuth utcai zsinagóga felépítésnek 140. évfordulójára, valamint a Holocaust tragédiára emlékezve jelent meg a kiadvány, amely rendkívül alapos levéltári és könyvtári kutatásokon alapul. A kiadvány hat fejezetben tárgyalja a győri zsidóság 1938 és 1945 közötti történetét és megpróbáltatásait. A recenzens észrevétele szerint is a kötet külön érdeme, hogy megszólaltatta a túlélőket, akik az átélt borzalmakra emlékeztek vissza. A kötet harmadik szerkezeti egységében, az In Memóriám rovatban azoknak a jeles egyéniségeknek állítanak emléket a szerkesztők, akik a közelmúltban vesztették életüket. Bana József Győr városi levéltárigazgató a 2010-ben elhunyt Sáry István (1933—2010) levéltárvezetőről, történészről emlékezett meg közveden szavakkal. Levéltárosként és levéltárvezetőként, történészként, s a rendszerváltást követően közéleti személyiségként több területen is tevékenykedett. Több levéltáros generáció is elmondhatja, segítségével, önzetlen támogatásával kezdődött és folytatódhatott pályája. Győr helytörténetében főleg oktatáskultúra és társadalomtörténeti írásai figyelemreméltóak, s rendszeresen jelentek meg írásai a város különböző periodikáiban, kiadványaiban. Horváth Péter győri gimnáziumi igazgató a szintén 2010-ben elhunyt Federmayer Istvánról (1924—2010), a Révai Miklós Gimnázium tanáráról írt méltató sorokat. Mint pedagógus és intézményvezető, több mint három évtizedig volt a pályán. Közben, s nyugdíjazása után is főleg iskola és kultúrtörténeti írásai jelentek meg, elsősorban gimnáziuma, és a névadó, Révai Miklós személyére fókuszálva. Végül Szörényiné Kukorelli Irén tudományos tanácsadó nekrológja zárja a sort, amit Göcsei Imre (1915—2009) pedagógus, geográfusról írt. A győri Zrínyi Ilona Gimnáziumban földrajztanárként adta át ismereteit, s készítette fel számos eredményt elért diákjait. Tudományos kutatóként pedig többek közt az MTA Földrajztudományi Kutatóintézete külső munkatársaként szűkebb környezete, a Pannonhalmi dombság, Mosoni sík és a Rábaköz természetföldrajzáról tette közzé az évek során tudományos szintű publikációit. A tanulmánykötet színvonalas írásait a Képmellékletben közzé tett szintén nívós dokumentációk egészítik ki. S itt kell megemlíteni az igényes tipográfiai munkálatokat, ami elsősorban a Palatia Nyomda & Kiadó Kft érdeme, valamint a kötet arculatát megtervező és igényesen kivitelező Kurcsis László grafikusművészt. Összességében elmondhatjuk, hogy a kutató és érdeklődő olvasó egy újabb színvonalas kötettel gazdagodott, ahogy Győr város és a régió helytörténeti irodalma is. Márfi Attila 78