Levéltári Szemle, 61. (2011)

Levéltári Szemle, 61 (2011) 1. szám - JELENTÉSEK, BESZÁMOLÓK - LAKATOS JÁNOS: Jelentés a levéltári szakfelügyelet 2010. évi működéséről és ellenőrzési tapasztalatairól

Lakos Ján os c) Technikai feltételek Az elmúlt évtizedben a vizsgált nyilvános magánlevéltárak mind rendelkeztek a hagyományos technikai felszereléssel (pl. gyorsmásoló), az utóbbi években a raktárak klimatikus adatait mérő műszerek is elterjedtek. Mindenhol van már számítógép, emellett több helyen pl. szkenner, digitális fényképezőgép. Általános probléma, hogy — különösen a pénzügyi lehetőségek, így a pályázati pénzek apadása miatt — nem mindig tudják lecserélni az elavult hardvereket és szoftvereket. Egyre több intézménynek van saját honlapja vagy a fenntartó honlapján megjelenési lehetősége. A jelentések szerint különösen a Politikatörténeti és Szakszervezeti Levéltár, valamint a Piarista Rend Magyar Tartományának Központi Levéltára honlapjai a legjobbak. Utóbbi intézmény volt az első egyházi levéltár, amely honlappal jelentkezett (1999-ben). A technikai ellátottság fejlődésében nagy szerepet játszott a központi költségvetési támogatás (kár, hogy 2010-ben ilyen már nem volt) és az NKA-tól nyert összegek. d) Szakmai feldolgozó munka A rendezés és segédletkészítés mindegyik vizsgált intézménynél valamilyen mértékben folyt az elmúlt évtizedben. Egyes kisebb levéltárak (pl. Mindszenty Levéltár) darabszintű jegyzékeket készített, mert sajátos, gyűjteményt őriznek. Fondjegyzék terén történt ugyan előrelépés, de több helyen még mindig nem áll rendelkezésre ez az alapvető tájékoztatási segédlet. A szakfelügyelői jelentések beszámoltak a megindult adatbázis-építésekről (Politikatörténeti és Szakszervezeti Levéltár, Piarista Rend Magyar Tartományának Központi Levéltára, Tiszántúli Református Egyházkerületi és Kollégiumi Levéltár, Baranyai Református Egyházmegye Levéltára). Az elmúlt évtizedben sokszor esett szó a szakmai követelményeket előíró 2002. évi miniszteri rendeletről. Ez a nyilvános magánlevéltáraktól is megköveteli a nyilvántartások, úgymint fondtörzskönyv, fonddosszié, raktári jegyzék és a különböző naplók (gyarapodási, fogyatéki, kölcsönzési, letéti, átmeneti) felfektetését és vezetését. Ez a szakmai követelmény mind a mai napig nem érvényesült maradéktalanul, bár a vizsgált levéltárak egy része végrehajtotta a feladatokat. Már többször kifejtett álláspontomat ismétlem meg: a nyilvános magánlevéltárak számára egyszerűbb nyilvántartási rendszert kellett volna előírni. Iratselejtezés nem folyt a vizsgált intézményekben. A Politikatörténeti és Szakszervezeti Levéltár tervezte a selejtezést, de eddig még nem valósult meg a terv. e) Kutatószolgálat Néhány vizsgált intézmény komoly mértékű kutatóforgalmat bonyolított le. Legnagyobbat a Politikatörténeti és Szakszervezeti Levéltár, a Győri Egyházmegyei Levéltár (2009-ben: 150 kutató, 680 eset), Görög Katolikus Püspöki Levéltár (2009: 88 kutató, 102 eset) és a Tiszántúli Református Egyházkerületi és Kollégiumi Levéltár (2009: 166 kutató, 497 eset). Még mindig akadnak olyan egyházi levéltárak, amelyeknél nincs megfelelő kutatási szabályzat, de előfordulnak hiányosságok a kutatók és a kutatóforgalom nyilvántartása terén is. 2. A muzeális intézmények díjmentes látogatását biztosító igazolások kezelése A vizsgált 19-ből kilenc kisebb levéltár nem igényelt igazolást. A többi intézménynél a szakfelügyelők szabályszerű nyilvántartást és kezelést állapítottak meg. 67